Vissza az összes hírhez2014. július 18.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/2643/2013
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a MÁV-Start Vasúti Személyszállító Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizesse vissza a fogyasztó részére a fogyasztó által megfizetett 14.480,- Ft összegű pótdíjat.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó kérelme szerint 2013. 06. 18-án váltott jegyet a vállalkozás Budapest, Nyugati Pályaudvaron üzemeltetett jegypénztárában, a fogyasztó szándéka szerint Budapest – Zebegény útvonalra szerette volna jegyét megvásárolni.
A fogyasztó nyugdíjasként 90% -os kedvezményes jegyre volt jogosult, erre tekintettel az általa fizetendő térítési díj 110,- Ft összeg lett volna. Tekintettel azonban arra, hogy a fogyasztó rendelkezett BKV nyugdíjasként utazási igazolvánnyal, a vállalkozás alkalmazottja a fogyasztó részére az igazolvány ellenőrzését követően csatlakozó jegyet állított ki, mely Budapest közigazgatási határától Zebegényig szólt, és egyébként szintén pontosan 110,- Ft összegű térítési díjat fizetett meg a fogyasztó ellenértékként a hivatkozott utazásért.
Az utazás során menetjegy ellenőrzés kapcsán a vállalkozás a fogyasztót pótdíj megfizetésére kötelezte, tekintettel arra, hogy a fogyasztó nem rendelkezett a csatlakozó jegy kiállítására jogosító BKV bérlet szelvénnyel a fogyasztó.
A vállalkozás 8.000,- Ft összegű pótdíj megfizetésére kötelezte, amely az idő múlásával 14480,- Ft összegre emelkedett. A fogyasztó először 2013. 06. 20-án fordult panasszal a vállalkozáshoz a pótdíj kiszabása miatt, a vállalkozás ennek eredményeként a kiszabott pótdíjat csökkentette, majd tekintettel arra, hogy azt a fogyasztó felszólításra sem fizette be, a fogyasztói panaszban jelezett 14.480,- Ft összegre emelte meg.
Tekintettel arra, hogy a fogyasztó a vállalkozással közvetlenül nem tudta rendezni a fogyasztói panaszt, a békéltető testülethez fordult, kérte a vállalkozás kötelezését a kiszabott, és időközben általa megfizetett 14.480,- Ft összegű pótdíj megfizetésére.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2013. 11. 21-i időpontjáról feleket az Fgytv 29 §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. A vállalkozás képviselője az értesítést 2013. 11. 06-án vette át.
Azértesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás 2013. november 11-i dátummal küldött részletes válasziratot a testület részére, a vállalkozás tájékoztatta a testületet, hogy döntését kizárólag ajánlásként fogadja el a vállalkozás. A vállalkozás a hivatkozott iratban elsősorban a hatáskör hiányának megállapítását kérte a testülettől, hivatkozással az Európai Parlament és Tanács 1371/2007/EK számú rendeletében, a személyszállítási szolgáltatásról szóló 2012. évi XLI. törvény, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezéseire, valamint több bírósági döntésre is hivatkozással.
Ezek között a válaszirat kifejezetten hivatkozik a Fővárosi Törvényszék azon határozataira, amelyek a vállalkozás mint felperes, és a Budapesti Békéltető Testület mint alperes között, az alperes által hozott ajánlások hatályon kívül helyezése iránt folyt eljárásokban a Békéltető Testület hatáskörének hiányát állapították meg. (25.P25.101/2011/11. számú, valamint 25.P.22.631/2012/5. számú ítéletek, melyek a testület ajánlását hatályon kívül helyezték hatáskör hiányára hivatkozással)
A vállalkozás másodsorban a panasz elutasítását kérte a testülettől, tekintettel arra, hogy a fogyasztó az ellenőrzéskor nem rendelkezett a BKSZ csatlakozó jegy vásárlására jogosító Budapest-bérlettel, illetve Budapest-menetjeggyel.
A vállalkozás válasziratában nem vitatta, hogy a fogyasztó részére a vállalkozás alkalmazottja állította ki a jogvita tárgyát képező menetjegyet.
A meghallgatáson a fogyasztó személyesen megjelent az eljáró tanács összetételével kapcsolatban nem tett kifogást. A vállalkozás képviseletében nem jelent meg senki.
A fogyasztó a kérelmében foglaltakat adta elő, kifejtette, hogy eredetileg a pénztárnál ő a teljes útvonalra kért menetjegyet, a jegypénztáros hívta fel a figyelmét a csatlakozó jegy vásárlás lehetőségére, ezen felhívás eredményeként a pénztárban megvizsgálták a BKV utazási igazolványát, és a csatlakozó jegyet állították ki részére, a kedvezmények igénybevételének bizonyítására szolgáló nyomtatványra pedig az utazás időpontját a pénztáros bepecsételte.
A fogyasztó előadta, hogy nincsen pontos ismerete arról, hogy ezen csatlakozó jegy kiállításának mik a feltételei, de tekintettel arra, hogy a vállalkozás alkalmazottja járt el az ügyben jóhiszeműen feltételezte, hogy a hivatkozott személy tisztában van azzal, hogy milyen menetjegyet milyen igazolvány, egyéb irat megléte esetén van jogosultsága, lehetősége kiállítani.
A fogyasztó külön megjegyezte, hogy a vállalkozást semmiféle kár nem érte az eset kapcsán, tekintettel arra, hogy a teljes útvonalra szóló 90%-os menetjegy, illetve az esetében kiállított csatlakozó jegy pontosan ugyanolyan összegbe kerül, mindkettő 110,- Ft, tehát a jogvita legfeljebb elvi jellegű, továbbá felelősség őt nem terheli a vállalkozás alkalmazottjának esetleges hibájáért, mulasztásáért.
APolgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései szerint:
Ptk.4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
(2)–(3)
(4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.
Ptk.5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.
Ptk.220. § (1) Áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az ügyfélforgalom számára nyitvaálló helyiségeiben dolgozó alkalmazottat és tagot – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a körülményekből más nem következik – az ott szokásos szerződések megkötésénél és lebonyolításánál a jogi személy képviselőjének kell tekinteni.
(2) Az alkalmazott és a tag jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha a korlátozásról tudott vagy tudomást szerezhetett volna.
valamint a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény rendelkezései szerint:
18. §(1) A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, valamint a fogyasztó nyilatkozata alapján, valamint a vállalkozás üzletszabályzata, menetdíjtáblázata alapján megállapította, hogy a Budapest- Zebegény útvonal (59 km) tekintetében a 90%-os menetdíj 2. kocsiosztályon, 110,- Ft. A tanács megállapította továbbá, hogy a fogyasztó által megvásárolt BKSZ jegy térítési díja a fenti összeggel megegyezik, erre tekintettel a vállalkozást anyagi kár nem érte a jegyvásárlás kapcsán.
A vállalkozás üzletszabályzata részletesen rendelkezik a BKSZ csatlakozó jegy vásárlásának feltételeiről, ezek között megállapítja, hogy a jegyvásárlás feltétele, hogy a fogyasztó rendelkezzen Budapest bérlettel.
A vállalkozás üzletszabályzatának 1.2. pontja a vállalkozás részére lehetőséget biztosít arra, hogy a jegyvásárlást megelőzően a jogosultságot ellenőrizze, a Budapest bérlet meglétét vizsgálja, amennyiben a fogyasztó a jogosultság előzetes igazolását megtagadja, vagy elmulasztja, a vállalkozás jogosult ennek tényét a vasúti menetjegyen feltűntetni.
A vállalkozás ilyen megjegyzést a menetjegyen nem tűntetett fel, erre tekintettel a fogyasztó előadása szerint a jogosultság ellenőrzése a vállalkozás képviselője által megtörtént, ennek tudatában került kiállításra a fogyasztó részére a BKSZ csatlakozó jegy.
A tanács álláspontja szerint a vállalkozás képviseletét ellátó alkalmazottnak pontos tudatában kell lennie, hogy milyen jogosultság, dokumentumok birtokában állíthatja ki a hivatkozott jegyet, a fogyasztó ezzel szemben jóhiszeműen járt el a jegy megvásárlásakor.
A téves jegykiállítás fentiekre tekintettel a vállalkozás hibájából, felróható magatartásából következően történt, erre tekintettel a vállalkozás utóbb alappal nem hivatkozhat arra, hogy a saját hibájából tévesen kiállított jegy nem volt megfelelő, és nem jogosult arra, hogy ezen tényre vagyoni követelést alapítson, pótdíjat szabjon ki.
A tanács vizsgálta a Békéltető Testület hatáskörének fennállását is, e körben a tanács hivatkozik arra, hogy a hatályos fogyasztóvédelmi törvény hivatkozott rendelkezései szerint a testület hatáskörrel rendelkezik a jogvita elbírálásában, valamint hivatkozik a tanács arra, hogy a vállalkozás által hivatkozott, a Fővárosi Törvényszék által hozott 25.P25.101/2011/11. ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 6.Pf.22.296/2012/8. számú jogerős ítéletével megváltoztatta, és a vállalkozás, mint felperes keresetét a hivatkozott ítéletben elutasította.
Fentiekre tekintettel az eljáró tanács megállapította, hogy a jogvita elbírálására a testületnek hatásköre és illetékessége fennáll, a jogvita érdemében pedig megállapította, hogy a vállalkozás által hivatkozott mulasztást a vállalkozás képviselője, ilyen módon a vállalkozás maga okozta, erre tekintettel ezen mulasztásra előnyök szerzése érdekében nem hivatkozhat a vállalkozás.
A vállalkozás az eljárásban nem bizonyította, hogy üzletszabályzatát a jegyvásárlást megelőzően a fogyasztóval megismertette volna, illetve megfelelő tájékoztatást adott volna számára annak érdekében, hogy a téves jegykiállítást felismerhesse.
A fogyasztótól fentiekre tekintettel nem elvárható, hogy a hivatalos jegypénztárban részére kiadott menetjegy tartalma tekintetében a vállalkozás képviselőjét felülbírálja.
A fogyasztó terhére pótdíj megállapítása fentiekre tekintettel a tanács álláspontja szerint jogalap nélkül történt, az annak visszatérítésére vonatkozó fogyasztói igény megalapozott.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2013. november 21.
dr. Czipri Zoltán
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
