Vissza az összes hírhez2013. május 15.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/2658/2012
az Aprócskák Boltja (7150 Bonyhád, Szent Imre út 1.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül javítsa ki termék hibáját, amennyiben ezt nem tudja, ugyanezen időn belül cserélje ki a babakocsit, ennek hiányában térítse vissza a fogyasztónak a babakocsi vételárát 37.500,- Ft összeget, a fogyasztó lakcímére történő postai megküldéssel.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó kérelme szerint 2011. 07. 22-én akciós áron, 37.500,- Ft összegért vásárolt egy „Raf-Pol King” típusú babakocsit a vállalkozástól. A fogyasztó a vállalkozás által a jótállási jegyen vállalt 2 éves jótállási időn belül, 2012. 09. 27-én reklamációval fordult a vállalkozáshoz, tekintettel arra, hogy a babakocsi jelentős mértékben meghibásodott, kereszt merevítői kitörtek a helyükről, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált.
A vállalkozás többszöri megkeresés ellenére sem foglalkozott a fogyasztói panasszal, végül írásban közölték a fogyasztóval, hogy tulajdonosváltás miatt a garanciális igényének nem tudnak, nem akarnak eleget tenni.
Tekintettel arra, hogy a fogyasztó a vállalkozással közvetlenül nem tudta rendezni a fogyasztói panaszt, a békéltető testülethez fordult, kérte a vállalkozás kötelezését a babakocsi megjavítására, ennek hiányában kicserélésére, vagy a vételárának 37.500,- Ft –nak a visszatérítésére.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2012. 11. 27-i, majd 2013. 01. 30-i időpontjáról feleket az Fgytv 29 §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás a felszólítás ellenére nem küldött válasziratot a testület részére.
A meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent, az eljáró tanács összetétele ellen kifogást nem jelentett be. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést a posta két alkalommal megkísérelte a vállalkozás részére kézbesíteni, a vállalkozás az iratot nem vette át a kézbesítési címen, erre tekintettel az a testület részére visszaküldésre került. A kézbesítési vélelem beállt. A vállalkozás a meghallgatáson nem jelent meg.
A fogyasztó a meghallgatás során a kérelmében foglaltakat adta elő. A fogyasztó bemutatta a reklamáció alapját képező babakocsit az eljáró tanács részére. A fogyasztó kérelmét annyival egészítette ki, hogy anyagi lehetőségeik limitált volta miatt másik babakocsit nem állt módjukban vásárolni, és a jelenleginek használhatatlansága jelentős további kellemetlenséget, kárt okozott számukra, hiszen az egyébként járásproblémával kezelt gyermekük szállítása jelentős nehézségbe ütközött, esetenként ellehetetlenült.
Tekintettel arra, hogy gyermeküket rendszeresen kell orvoshoz hordani a mozgásproblémával, a babakocsi fokozottan szükséges lett volna számukra.
A tanács a babakocsi vizsgálata során megállapította, hogy az egy „RAF-POL KING” típusú fekete/szürke babakocsi, a keresztmerevítőit tartó forrasztások elengedtek, ennek következtében a babakocsi merevítését ellátni hivatott merevítő rudak leestek, a babakocsi teljesen instabillá vált, rendeltetésszerű használatra alkalmatlan. A babakocsin esetleges rendeltetés ellenes használatra utaló nyom nem felfedezhető, a termék a leírt hibán kívül kifejezetten jó állapotban van.
A hiba a tanács megállapítása szerint egyértelműen anyag, illetve gyártási hiba.
A hiba jellegére tekintettel annak kijavítása lehetséges. A tanács megállapította továbbá, hogy a vállalkozás fogyasztó részére átadott jótállási jegyen 2 év jótállást vállalt a termékre, a fogyasztó reklamációja ezen jótállási időn belül történt a termék vonatkozásában.
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003 (IX.22.) kormányrendelet 1 § szerint:
1. § (1) Magyarország területén fogyasztói szerződés [Ptk. 685. § e) pontja] keretében értékesített, a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki.
(2) Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.
(3) A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (a továbbiakban: forgalmazó). A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül (a továbbiakban: fogyasztó).
(4) Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 248. § alapján:
248. §(1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.
(2) A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.
(3) Fogyasztói szerződés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás kötelezettjének nevét és címét, a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát és a belőle eredő jogok érvényesítésének módját; utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban vagy más maradandó eszközzel rögzíteni kell, és a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Jótállást kötelezően előíró jogszabály a jótállási nyilatkozatra vonatkozóan további követelményeket állapíthat meg. Az e bekezdésben meghatározott feltételek nemteljesülése nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.
(4) A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel.
(5) A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.
277. § (1) bekezdése alapján: A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.
A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdése rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
305/A. § (2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Az igényérvényesítésről pedig a 306. § (1) bekezdés (a-b) pontja az alábbiakat írja elő: Hibás teljesítés esetén a jogosultelsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A Ptk. 306. § (2) valamint (3) szerint:
(2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, valamint a fogyasztó meghallgatását, a panasszal érintett termék megvizsgálását követően megállapította, hogy a vállalkozás a panasszal érintett termékre 2 év jótállást vállalt, és a fogyasztó ezen időn belül jelezte a termék hibáját a vállalkozás felé.
A vállalkozás az eljárásban semmilyen módon nem bizonyította, hogy a termék hibája a teljesítés után keletkezett volna, tehát jótállási kötelezettsége a termék tekintetében fennáll. A vállalkozás helytállási kötelezettségét a vállalkozás vonatkozásában bekövetkezett esetleges tulajdonosváltás nem befolyásolja.
A tanács álláspontja alapján a babakocsi hibáját valamilyen gyártási eredetű, valószínűsíthetően anyag hiba, a termék alkatrészeinek forrasztási gyengesége okozhatta, amely következtében a termék használhatatlanná vált.
A tanács álláspontja szerint a hiba kijavítása annak jellege, elhelyezkedése miatt gazdaságosan lehetséges, amennyiben a vállalkozás a kijavítást nem vállalja, a termék kicserélése ennek hiányában a termék vételárának visszatérítése jelenthet megoldást a fogyasztó számára.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2013. január 30.
dr. Czipri Zoltán
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
