Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt. 99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf. 10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/2662/2015
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az
Extreme Digital Zrt. (1033 Budapest, Szentendrei út 89-95.,) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fogyasztó Philips 42PFH6309/88 3D SMART Ambilight LED típusú televíziókészülékét díjmentesen javítsa meg, vagy cserélje ki, amennyiben ez nem lehetséges, úgy térítse vissza fogyasztó részére a készülék vételárát, a 129.900.- Ft-ot, azaz a százhuszonkilencezer-kilencszáz forintot.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó írásbeli kérelmében előadta, hogy 2015. június 30. napján vásárolt vállalkozás Sugár üzletközpontban található üzletében egy Philips 42PFH6309/88 3D SMART Ambilight LED típusú televíziót, 129.900.- Ft vételárért. Miután a készüléket hazavitte és bekapcsolta vette csak észre, hogy a tv képernyőjén kizárólag színes csíkokat és sötét foltokat lehet látni. Fogyasztó előadta, hogy a tv-t autóval szállította el az üzletből, szállítás közben nem sérült meg, nem ejtette le, nem rongálta meg, illetve egyéb más módon sem okozott benne kárt. Külső fizikai sérülés (repedés, törés, egyéb külsérelmi nyom) a képernyőn laikus szemmel nem volt látható. Másnap, 2015. július 1. napján a hibás készüléket visszavitte vállalkozás központi raktárában lévő átvételi pontra, hogy ott a tv-t kicseréljék számára. Az ott lévő munkatárs a készüléket a dobozából kiemelve bevitte a raktárba, majd egy 10-15 perces vizsgálat után közölte fogyasztóval, hogy a készülék kijelzőjén egy repedés található. Fogyasztó megdöbbenve tapasztalta, hogy a készülék hibájáért a munkatárs véleménye szerint ő a felelős. Fogyasztó előadta, hogy vásárláskor ugyan kiemelték a készüléket a dobozból, azonban az üzembe helyezése nem történt meg, a tv működőképes állapotáról nem győződött meg. A munkatárs felajánlotta, hogy elküldi a tv-t bevizsgálásra, de úgyis fogyasztó felelősségének megállapítására fog, sor kerülni. Fogyasztó kérte a készülék cseréjét, vagy vételárának visszatérítését, de mivel ezek elutasításra kerültek, ezért a tv-t átszállította a Sugár üzletközpontban lévő üzletbe. Ott jelezték, hogy visszanézésre került általuk az előző napi vásárlást tartalmazó kamerafelvétel, és álláspontjuk szerint a televízió teljes körűen be lett mutatva fogyasztónak. Fogyasztó szerette volna megtekinteni a felvételt, ám az elől elzárkózott vállalkozás munkatársa. Végül szakszervizbe szállították a tv-t, ahol bevizsgálását követően megállapításra került, hogy a készülék fizikai/mechanikai behatás miatt sérült, így erre tekintettel elutasításra kerültek fogyasztó garanciális igényei. Fogyasztó végül a Budapesti Békéltető Testülethez fordult és az eljárásban kérte a készülék vételárának visszatérítését, illetve a vásárlás napja és a vételár visszatérítésének napja közötti időszakra vonatkozó banki kamatok megfizetését.
Kérelméhez másolatban csatolta a 2015.07.01. napján kelt jegyzőkönyvet minőségi kifogásról, a 2015.07.01. napján kelt szerviz jegyzőkönyvet, az RMA-163467 számú, 2015.07.06. napján kelt munkalapot, számlát a készülék vételárának megfizetéséről, a H073531 számú jótállási jegyet, Budapest Főváros Kormányhivatalának végzését.
A meghallgatás 2015. 10. 29. napjának 08.00 órai időpontjáról a feleket a békéltető testület elnöke a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. A meghallgatásra szóló értesítést a fogyasztó 2015.09.02. napján átvette, vállalkozás meghallgatásra szóló értesítését 2015.09.01. napján, meghatalmazottja útján átvette.
Vállalkozás képviseletében 2015. szeptember 02. napján kelt, alávetési nyilatkozatot nem tartalmazó válasziratot terjesztett elő XY ügyvéd, melyben az alábbiakat adta elő:
A fogyasztó 2015.06.30. napján vásárolt vállalkozás Sugár üzletközpontban található üzletében egy LED televíziót 129.900.- Ft-ért. A vásárláskor fogyasztó a készüléket megvizsgálta, aláírásával igazolta, hogy azt sértetlen állapotban átvette. A fogyasztó másnap, 2015.07.01. napján jelezte előbb a központi raktárban lévő átvételi ponton, majd ezt követően a vásárlás helyén is, hogy a készülék hibás. Előzetesen mindkét helyen megvizsgálták azt, s megállapították, hogy a készülék kijelzője közepén egy törés látható. A készülék bevizsgálásáról jegyzőkönyv is készült. A fentiek alapján egyértelműen megállapítható vállalkozás álláspontja szerint, hogy a készülék az átvételt követően valamilyen külső hatás következtében sérült meg, így arra vállalkozás garanciális kötelezettsége nem terjed ki. Fogyasztó a beadványában azt írta, hogy vállalkozás munkatársa a készüléket a dobozból kiemelve hátra vitte a raktárba és 10-15 perces vizsgálat után közölte vele a kijelző sérülését. Határozottan visszautasítja vállalkozás, hogy ez alatt a néhány perc alatt történt volna bármi is a készülékkel, hiszen a panaszos ezt megelőzően a hibajelenséget már közölte, ami egyértelműen a kijelző - vállalkozás szakemberei által megállapított - hibája miatt keletkezett. Mindezekre tekintettel vállalkozás álláspontja szerint fogyasztó panasza megalapozatlan, így kérelmének elutasítását kérte. Továbbá kérte vállalkozás a meghallgatás esetleges távollétében történő megtartását is. A válaszirathoz az ügyvédi meghatalmazás csatolásra került.
A meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent. A vállalkozás képviseletében ZX jelent meg, aki meghatalmazását ezzel egyidejűleg csatolta. Felek az eljáró tanács tagjaival (dr. Mátyás Petra, dr. Kapás Irén, Szűcsné dr. Osztoics Irén) szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztettek elő. Vállalkozás válaszirata a fogyasztónak átnyújtásra került. Vállalkozás képviselője mindenben a válasziratnak megfelelően nyilatkozott. Fogyasztó szintén fenntartotta a kérelmében előadottakat.
Eljáró tanács kérdésére fogyasztó úgy nyilatkozott, hogy elsősorban a készülék kijavítását vagy cseréjét, másodsorban a vételár visszatérítését kéri.
A fogyasztó kérelme megalapozott.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok és a felek előadása alapján megállapította, hogy a fogyasztó 2015.06.30. napján egy Philips 42PFH6309/88 3D SMART Ambilight LED típusú televíziót vásárolt vállalkozástól, 129.900.- Ft vételárért.
A készülékre
az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet szerint egy év jótállás vonatkozik. A fogyasztó a készülék hibáját, a vásárlást követően, másnap (2015.07.01.) jelentette be vállalkozás felé.
Vagyis a hiba bejelentése jótállási időn belül történt.
A készülék megvásárlásának időpontjában hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 6:171§ (1) bekezdése szerint:
„aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.”
A Ptk. 6:127. § (2) bekezdése szerint:
„A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, vagy amelyekre jótállás vonatkozik.”
Fentiek alapján tehát a jótállásra kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy a termék nem hibás, illetve a hiba (a hiba oka) a teljesítés időpontjában a termékben nem volt meg.
A jótállás tehát egy objektív felelősségi forma, mely alapján a jótállásra kötelezettet terheli a kimentési kötelezettség, neki kell azt bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés időpontjában nem volt meg a termékben, a hibát a fogyasztó nem rendeltetésszerű használata okozta.
Jelen esetben tehát a vállalkozásnak kellett volna azt bizonyítania, hogy a készülék hibájának oka a teljesítés után keletkezett, mert csak ez esetben mentesülhet a jótállási kötelezettsége alól.
A vállalkozás azonban ilyen bizonyítást nem terjesztett elő, csupán saját jegyzőkönyvét csatolta, amit az eljáró tanács, csak mint az eljárásban résztvevő egyik érdekelt fél nyilatkozatát tudta elfogadni, és annak megállapításait – egyéb azt alátámasztó objektív bizonyíték hiányában – nem tudta valónak elfogadni.
Egyebekben vállalkozás arra vonatkozóan sem mentette ki magát az eljáró tanács álláspontja szerint, hogy a készülék központi raktárban történő megvizsgálásakor keletkezett-e a hiba, ahogyan azt fogyasztó feltételezi. Továbbá nem adott magyarázatot arra sem, hogy miért nem a fogyasztó előtt került sor a tv megvizsgálására.
Mivel a vállalkozás a bizonyítási kötelezettségének tehát nem tett eleget, ezért a hibás teljesítés következményei alól sem mentesülhet.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapján az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16)
, amennyiben
- a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
- b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
- c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint
„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint
„a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Az eljáró tanács felhívja a felek figyelmét, hogy az Fgytv. 30.§(3) bekezdése szerint:
„Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.” Ezért jelen döntésben szereplő személyes adatok, a felek és az eljáró tanács megnevezése, továbbá a döntés tartalma is csak jogszabályban meghatározott esetekben és módon hozható nyilvánosságra.
Budapest, 2015. október 29.
- Mátyás Petra
eljáró tanács elnöke
- Kapás Irén Szűcsné dr. Osztoics Irén
eljáró tanács tagja eljáró tanács tagja
Kapják:
- Fogyasztó
- Vállalkozás
- Irattár