Vissza az összes hírhez2013. április 15.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/2811/2012
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Szinga Sport Kft. (1142 Budapest Szőnyi út 2.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a cipőt cserélje ki, amennyiben nem tudja cserélni, akkor ugyanezen határidőn belül fizesse vissza a cipő vételárát 16.999 Ft-ot a fogyasztó részére.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2012. 05. 31-én vásárolt egy hummel márkájú magasszárú cipőt a vállalkozástól 16.999 Ft vételárért. Mindkét cipőn a sarkánál a ragasztás elengedett, illetve a jobb lábas cipőn az orr résznél is elengedett a ragasztás, és magán az anyagon is szakadás látható, ezért 2012. 11. 06-án visszavitte a vállalkozáshoz. A vállalkozás szakvéleményre hivatkozva elutasította a panaszt, ezt a fogyasztó nem fogadta el. A fogyasztó szerint a szakvéleménybe kifogások lettek leírva, pl. hogy a sarokbélés kopott és nem megfelelő cipőt választott. Az orr részen látható hibáról azonban semmit nem írt a szakvélemény, illetve használati eredetű károsodásoknak írta le az elváltozásokat. A fogyasztó szerint ha a cipős polcon tartotta volna a cipőt, akkor minden bizonnyal ezek a hibák nem keletkeztek volna. A fogyasztó kérte a cipő vételárának 16.999 Ft visszatérítését a vállalkozástól.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2012. 12. 10-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
A felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
A meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére a vállalkozás nem jelent meg, válasziratában vitatta a panasz jogosságát. Álláspontja szerint a független szakértő által kiadott szakvéleményben foglaltakat tartja fenn, annak felül bírálatát nem tartja indokoltnak. A vállalkozás az eljáró tanács döntésének elismeréséről akként nyilatkozott, hogy kötelezésként nem fogadja el.
A fogyasztó a kérelméhez csatolta X.Y. szakvéleményét, jegyzőkönyvet a fogyasztó minőségi kifogásáról, a vásárlást igazoló nyugtát, valamint a meghallgatáson bemutatta a cipőt is.
A fogyasztó a meghallgatáson akként pontosította kérelmét, hogy a vételár visszatérítése mellett vagylagosan a cipő cseréjét is kéri.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása, a cipő szemrevételezése alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
APolgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény 277. § (1) bekezdése alapján: A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.
A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdése rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
A 305/A. § (2) bekezdése szerint: Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Az igényérvényesítésről pedig a 306. § (1) bekezdés (a-b) pontja az alábbiakat írja elő: Hibás teljesítés esetén a jogosultelsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A fogyasztó a csatolt iratok tanúsága szerint 2012. 05. 31-én vásárolta a cipőt 16.999 Ft vételárért, és 2012. 11. 06-án vitte vissza azt a vállalkozáshoz azzal a hibával, hogy mindkét cipő sarokrészénél a talp válásnak indult, illetve a jobb lábas cipő orr része válik.
A vállalkozás által beszerzett szakvélemény megállapításai szerint a termék vizsgálata roncsolásmentes, szemrevételes és érzékszervi módszerrel lett elvégezve. A vizsgálatnál a vonatkozó jogszabályok, szabványok előírásai, valamint a szakmai és vizsgálati tapasztalatok lettek figyelembe véve.
Megállapításai szerint mindkét cipő kéregbélésének textilanyaga kilyukadt a láb sarokcsontjánál. A kéregbélés helyi elváltozása visszavezethető a láb és a lábbeli nem megfelelő hossz- és/vagy bőségméretbeli összhangja, és/vagy a lábbeli nem megfelelően lábhoz rögzített állapotban történő használata, valamint a lábbeli viselőjének egyedi lábsajátossága – pl. az átlagosnál erősebb sarokcsont – miatt a normál használati igénybevétellel nem arányos, jelentős mértékben megnövekedett, erőteljes mechanikai nyomó, feszítő, koptató hatásokra.
Mindkét cipő járótalpa és oldalszalagja a sarokrészen kopott. Ezen a helyen jóval nagyobb mértékű, mint a talp többi járófelületén keletkezett időarányos kopás. A kopást kiváltó okokkal azonos használati szokások mellett történő továbbhordás során az elkoptatott, meggyengített járótalp és oldalszalag mindkét cipő külső oldali sarokrészén ék alakban kopott. Az egyéb talpfelületektől túlzott mértékben eltérő helyi talpkopás és anyaghiányos kopás visszavezethető a cipő olyan körülmények között történő használata, és/vagy a lábbeli viselőjének olyan egyedi járásmódja miatt, a normál használati igénybevétellel nem arányos, az említett helyeket fokozottan és egyoldalúan terhelő, jelentős mértékben megnövekedett nyomó, koptató hatásokra, amelyek a speciális kopási, majd az azt követő anyaghiányos állapotot előidézték. Ezek az elváltozások használati eredetű károsodások.
Mindkét cipőn, egy-egy helyen az oldalszalag és a járótalp szétvált egymástól. Ez az elváltozás javítható, azonban az előzőekben felsorolt nem reklamációs jogalapú károsodások miatt értelmetlennek tartja elvégezni. A vásárló reklamációja megalapozatlan.
Az eljáró tanács a cipők szemrevételezése során megállapította, hogy mindkét cipő orr részén az oldalszalag szét van nyílva, nem a felsőrésztől vált el az oldalszalag, hanem anyagában vált szét. Mindkét cipőn a sarokrészen a talp felől az oldalszalag elvált a talp egyéb anyagától több helyen, ezen elválások egy része nem ott található, ahol egyébként kismértékű kopás található. Nincs túlzott mértékű kopás a talprészen. A kéregbélés valóban kopott, de a fogyasztó azt nem reklamálta, az eljáró tanács szerint nincs is köze a többi károsodáshoz.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a fent idézett jogszabály meghatározza, hogy a terméknek rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál/termékeknél szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat. Ezzel szemben a vásárlást követő 4,5 hónap múlva vette észre a hibákat a fogyasztó, és vált számára hordhatatlanná a lábbeli.
A szakvéleményben felsorolt egyes megállapítások a lábbelin nem láthatók, így például nincs túlzott mértékű talp kopás. Más meghibásodásra pedig egyáltalán nem tér ki a szakvélemény, így a talp és az oldalszalag szétválására, az orr részen az oldalszalag szétnyílására. A meghibásodások tekintetében pedig használati eredetű károsodásoknak tekinti a szakvélemény a talp kopását.
Összességében a szakvélemény a hiba okát nem tárja fel, pedig a szakértő vizsgálatának az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie, csak feltételezéseket tartalmaz, nem derül ki belőle, hogy mi alapján állapítja meg tényként, hogy az egyik meghibásodást a cipő olyan körülmények között történő használata, és/vagy a lábbeli viselőjének olyan egyedi járásmódja miatt, a normál használati igénybevétellel nem arányos, az említett helyeket fokozottan és egyoldalúan terhelő, jelentős mértékben megnövekedett nyomó, koptató hatás okozta és nem anyaghiba, vagy gyártási hiba. A szakértő által meg sem említett hibák tekintetében pedig egyáltalán nem derül ki, hogy azokat mi okozta.
A jogszabály ellenkező bizonyításig vélelmezi, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Az eljáró tanács álláspontja szerint a korábban írtak alapján a vállalkozás a szakvéleménnyel nem tudta kimenteni magát ez alól a vélelem alól.
Az eljáró tanács álláspontja szerint tekintettel a jogszabályi sorrendre is, elsősorban cserére, ennek hiányában elállásra jogosult a fogyasztó.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2012. december 10.
Dr. Kispál Edit
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
