Vissza az összes hírhez2013. július 15.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/282/2013
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon a fogyasztó kérelmére a Centrum Parkoló Rendszer Kft. (1071 Budapest Peterdy u. 6.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül törölje az IAF-241 forgalmi rendszámú gépjármű 2012. 05. 16-i parkolási eseményével kapcsolatos pótdíjat és egyéb költségeket.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2012. 05. 16-án a Tóth Lőrinc utcában parkolt. Adott időpontban a Királyhágó utcai kórházban volt elég súlyos gerincbetegsége miatt. Nehezére esett a parkolás, mégis a távolabbi, fizetési zónán kívüli helyen szándékozott parkolni. A félrevezető és hiányzó jelzések okán abban a hiszemben parkolt ott, hogy az már nem fizető parkolási zóna. Erre két körülmény adott okot: A Királyhágó tér felől érkezett, a városból kifelé tartva a Németvölgyi út-Orbánhegyi út sarkán „Parkolási zóna vége” tábla található. Az Orbánhegyi út-Tóth Lőrinc út sarkán útépítési munkálatok folytak, a Tóth Lőrinc utcában semmi sem utalt fizető övezetre. Utólag a helyszínre látogatva tapasztalta, hogy időközben odakerült egy fizetési övezet tábla. Ez a tábla nem volt a parkoláskor kihelyezve, ezt igazolja az is, hogy a tábla vadonatúj bilinccsel és fényes csavarokkal van rögzítve. Ugyanazon a póznán a másik (felső) tábla csavarjai és bilincsei sokkal régebbiek. A parkolási eseménykor nem kapott „Mikulás csomagot”, ezért akkor nem tudott fényképfelvételeket készíteni, mellyel bizonyítani tudná a tábla hiányát. A fogyasztó kérte a testület eljárását és az igazság kiderítését.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény(Fgytv.) 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2013. 02. 28-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
A felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
Az ügyben két meghallgatás megtartására került sor. Az első meghallgatáson (2013. 02. 28.) a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg, válasziratában vitatta a panasz jogosságát. Álláspontja szerint részletesen kivizsgálta a körülményeket. A parkolás-gazdálkodási rendszer üzemeltetésének feltételeit a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010.(VI.4.) Fővárosi Közgyűlési rendelet együttesen szabályozza. A rendelet és a törvény meghatározza a parkolás-gazdálkodási rendszer területi, műszaki, jogi és pénzügyi üzemeltetési feltételeit. A rendelet értelmében:
2. § várakozási övezet: a KRESZ 17. § (1) bekezdésének e/2) pontjában meghatározott módon kijelölt, és jelen rendelet 1. számú mellékletével megállapított, olyan körülhatárolt terület, amely - amennyiben a kerületi önkormányzat rendeletében ettől eltérően nem rendelkezik - munkanapokon 8.00 és 18.00 óra között vagy jelen rendelet 5. számú mellékletében meghatározott időszakban, díjfizetés ellenében, legfeljebb 3 vagy 4 óra időtartamig vagy időtartam korlátozás nélkül használható várakozásra;
A fizető várakozási övezet kijelölése a KRESZ-ben előírt módon történik. A KRESZ 17. § (1) bekezdésének e/2) pontja szerint a "korlátozott várakozási övezet" tábla az övezet elejére kerül kihelyezésre és hatálya a "korlátozott várakozási övezet vége" tábláig tart, ami azt jelenti, hogy más tábla, útkereszteződés, stb. nem oldja fel. Ennek megfelelően, az övezeten belül az egyes utcák elején nem jelölődik külön az övezet kezdete és vége. Aki az övezetben megvalósítja a KRESZ szerinti várakozás tényét, parkolási díjat köteles fizetni.
Zóna tábla a KRESZ-ben:
17. §. e/2. "Várakozási övezet (zóna)" (112/d. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a várakozás megengedett vagy - 113. és 114. ábra szerinti kiegészítő táblán feltüntetett módon - a "Várakozási övezet (zóna) vége" (112/e. ábra) jelzőtábláig a várakozás feltételekhez kötött.
Az ügy kivizsgálása során megállapításra került, hogy az IAF-241 forgalmi rendszámú gépkocsira 2012. 05. 16-án, az ellenőrzés időpontjában, a várakozási díj nem került megfizetésre, ebből adódóan a pótdíjfizetési felszólítás jogszerűen került kiállításra.
A fizető várakozási övezet kijelölését a kerületileg illetékes Önkormányzat, forgalomtechnikai terv alapján végzi.
A Tóth Lőrinc utca azon része, ahol a pótdíjazási esemény történt a fizető övezet része, melyre az övezet elején kihelyezett KRESZ tábla tájékoztat. A vállalkozásnak nincs tudomása arról, hogy a hivatkozott övezet elejét jelző KRESZ tábla 2012. 05. 16-án a pótdíjazás időpontjában nem volt kihelyezve.
Továbbá, a parkoló őr számára, a rendelkezésére álló egyetlen lehetőség, - a gépkocsi tulajdonosának adatai hiányában - a fizetési felszólítás gépkocsin történő elhelyezése. Tekintettel arra, hogy a fizetési felszólítás a fotók tanúsága szerint kihelyezésre került, ezért a vállalkozás kérte a fogyasztó kérelmének elutasítását. A vállalkozás a tanács döntésének elismeréséről akként nyilatkozott, hogy kötelezésként nem fogadja el.
A fogyasztó a kérelméhez csatolta a vállalkozással folytatott levelezést, térképvázlatot, fényképfelvételeket, fizetési felszólítást. A vállalkozás csatolta ezen kívül az ellenőrzéskor készített fényképfelvételeket.
A fogyasztó a meghallgatáson elmondta, hogy amikor a kocsijához odaért, már nem volt rajta a „Mikulás csomag”, ha ott lett volna, akkor azonnal tudott volna rá reagálni. Ez azért is lett volna fontos, mert akkor azonnal készíthetett volna fényképfelvételeket a helyszínről, a tábláról, illetve annak hiányáról. Álláspontja szerint a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy ahol pótdíjaz, ott valóban kihelyezésre kerültek a fizető övezet zóna táblák. Kifejezetten azért állt meg messzebb, mert ott már nem volt kint a fizető övezet tábla. Amikor a vállalkozástól megkapta a fizetési felszólítást, akkor visszament az utcába, akkor készültek a becsatolt fényképek, melyeken egyértelműen látszik, hogy frissen került felhelyezésre a vitatott tábla.
A fogyasztó kérte a meghallgatás elhalasztását tekintettel arra, hogy megpróbálja kideríteni, hogy mikor került kihelyezésre a tábla, ezért a meghallgatást az eljáró tanács elhalasztotta. Ezen kívül kérelmét akként módosította, hogy kéri a vállalkozástól a bírság iránti igény törlését.
Az eljáró tanács az újabb meghallgatásra történő értesítőben kérte a vállalkozást, hogy csatoljon arra vonatkozó iratot, fényképfelvételt, hogy 2012. 05. 16-án a Tóth Lőrinc utca-Orbánhegyi út sarkán milyen közlekedési tábla volt elhelyezve, szerepelt-e rajta a fizető övezet zónatábla.
A második meghallgatáson (2013. 03. 28.) a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő. A meghallgatáson elmondta, hogy annyit sikerült kiderítenie, hogy a BKK forgalomtechnikai iroda kezeli a táblákat, kivéve a parkoló táblákat, mert azt a vállalkozásnak kell kezelnie. Rengeteg e-mailt elküldött, telefonon is érdeklődött, de érdemi választ nem kapott senkitől.
A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg, válasziratában az előterjesztett kérésre tekintettel, megküldte a Budapest XII. kerület Tóth Lőrinc utca és az Orbánhegyi út sarkán kihelyezett zóna tábláról készült felvételeket szíves tájékoztatás céljából.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
Aközúti közlekedésről 1988. évi I. törvény 15/C. § (1) bekezdése szerint: Ha a jármű díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási időt egy óránál rövidebb időre történt fizetés esetén 5 perccel, egy órára vagy annál hosszabb időre történt fizetés esetén legalább 15 perccel túllépi, várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat kell fizetni. A helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében a várakozás 15 percnél hosszabb díjfizetés nélküli túllépéséhez is kötheti a pótdíjfizetési kötelezettséget.
A 34.§ (1) bekezdése szerint: A közút kezelője – az országos és helyi közutak kezeléséről jogszabályok szerint eljárva – köteles gondoskodni arról, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen. A (2) bekezdés alapján: A közút forgalmi rendjét – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a közút kezelője alakítja ki.
A Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. Rendelet 2. § várakozási övezet: a KRESZ 17. § (1) bekezdésének e/2) pontjában meghatározott módon kijelölt, és jelen rendelet 1. számú mellékletével megállapított, olyan körülhatárolt terület, amely - amennyiben a kerületi önkormányzat rendeletében ettől eltérően nem rendelkezik - munkanapokon 8.00 és 18.00 óra között vagy jelen rendelet 5. számú mellékletében meghatározott időszakban, díjfizetés ellenében, legfeljebb 3 vagy 4 óra időtartamig vagy időtartam korlátozás nélkül használható várakozásra;
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 17. § (1) bekezdésének e/2) pontja szerint: "Várakozási övezet (zóna)" (112/d. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a várakozás megengedett vagy - 113. és 114. ábra szerinti kiegészítő táblán feltüntetett módon - a "Várakozási övezet (zóna) vége" (112/e. ábra) jelzőtábláig a várakozás feltételekhez kötött.
APolgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény 4. §. (1)szerint: A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
A 4. § (4) bekezdés alapján:Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
A fogyasztó a csatolt iratok tanúsága szerint 2012. 05. 16-án a Tóth Lőrinc utcában parkolt, az utca elején nem volt kihelyezve várakozási övezet zóna tábla, az útvonalon, ahonnan érkezett a Királyhágó térnél viszont várakozási övezet vége tábla került kihelyezésre, ezért abban a tudatban parkolt, hogy nem kell fizetnie az adott helyen a parkolásért. A vállalkozás munkatársa ennek ellenére megbüntette, a csatolt fényképfelvételek tanúsága szerint kihelyezte a „Mikulás csomagot”.
A vállalkozás által hivatkozott "korlátozott várakozási övezet" tábla valóban az övezet elejére kerül kihelyezésre és hatálya a "korlátozott várakozási övezet vége" tábláig tart, ami azt jelenti, hogy más tábla, útkereszteződés, stb. nem oldja fel. Ennek megfelelően, az övezeten belül az egyes utcák elején nem jelölődik külön az övezet kezdete és vége. Aki az övezetben megvalósítja a KRESZ szerinti várakozás tényét, parkolási díjat köteles fizetni.
Jelen esetben azonban nem „korlátozott várakozási övezet” tábláról, hanem várakozási övezet tábláról beszélhetünk, és ez feloldásra került a Királyhágó térnél az Orbánhegyi út irányában kihelyezett várakozási övezet vége táblával. (Térképvázlat, illetve fényképek alapján)
A fogyasztó elmondása szerint a Tóth Lőrinc utca elején csak az egyirányú utcatábla volt kihelyezve, majd a későbbi időpontban készült fényképen már látszik a várakozási övezet tábla is frissen felszerelve, melyet a bilincs, csavarok fényes, új állapota igazol. Az Orbánhegyi út adott szakaszán építési munkálatok zajlottak, szűkítés is volt, egy sáv le volt zárva.
A vállalkozás által csatolt fényképfelvételekről megállapítható, hogy egyértelműen nem abban az évszakban készültek, mint a parkolási esemény időpontja, hiszen a parkolási esemény idején a fákon vastag lombkorona látható, míg a tábláról készült másodjára megküldött képeken egyetlen levél sem látható, a fák teljesen „kopaszak”. A kérdéses időszakban az Orbánhegyi úton építési munkálatok folytak, a csatolt fényképfelvételeken már semmilyen munkálat nem látható, sőt az új aszfalt látható, ebből is kiderül, hogy a fényképek nem a kérdéses időszakban készültek, hanem később. A vállalkozás ezekkel a fényképfelvételekkel nem bizonyította, hogy a parkolási esemény idején a tábla ki volt helyezve, és ezáltal jogosan állította volna ki a fizetési felszólítást a fogyasztó részére.
A hivatkozott jogszabály ugyanis a várakozási övezet esetén feltételül szabja a megfelelő tábla kihelyezését is, hiszen ezáltal kerülnek a gépjárművel közlekedők abba a helyzetbe, hogy jogkövető magatartást tudjanak tanúsítani.
Jelen eljárásban a vállalkozás a fogyasztó kifogására tekintettel, nem tudta bizonyítani, hogy jogszerűen került kiállításra a fizetési felszólítás, ezért az eljáró tanács álláspontja szerint a parkolási eseménnyel összefüggésben nem követelheti a kiszabott pótdíjat, illetve egyéb költségeket.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2013. március 28.
Dr. Kispál Edit
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
