Vissza az összes hírhez2013. április 15.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/2925/2012
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Leder & Schuh Kft. (1074 Budapest Rákóczi út 50.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a cipőt cserélje ki, amennyiben nem tudja cserélni, akkor ugyanezen határidőn belül fizesse vissza a vételárat 14.990 Ft-ot a fogyasztó részére.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2012. 05. 22-én vásárolt Mustang márkájú cipőt a vállalkozástól 14.990 Ft vételárért, mely 2-2,5 hónap hordást követően szétment. A sarka lyukas lett, mindkét cipő orráról elkezdett leszakadozni a bőr, a cipő talpán lévő gumicsíkok leváltak. A fogyasztó 2012. 11. 06-án visszavitte a vállalkozáshoz a cipőt, azonban a vállalkozás szakvéleményre hivatkozva elutasította a panaszt, mellyel a fogyasztó nem ért egyet. A szakvélemény azt állapította meg, hogy ez normális elhasználódás ennyi idő alatt. A fogyasztó kérte annak megállapítását, hogy a cipő anyag- és/vagy gyártási hiba miatt ment ilyen gyorsan tönkre, ezenkívül a cipő vételárának 14.990 Ft visszatérítését a vállalkozástól.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2012. 12. 18-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
A felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg, válasziratában vitatta a panasz jogosságát. Álláspontja szerint az X Kft. szakvéleményét tartja érvényesnek, a lábbeli elhasznált, elhordott állapotú. A fogyasztó reklamációját nem áll módjában elfogadni. A vállalkozás az eljáró tanács döntésének elismeréséről akként nyilatkozott, hogy kötelezésként nem fogadja el.
A fogyasztó a kérelméhez csatolta X Kft. szakvéleményét, jegyzőkönyvet a fogyasztó minőségi kifogásáról, vásárlást igazoló nyugtát, valamint a meghallgatáson bemutatta a cipőt is. A fogyasztó a meghallgatáson elmondta, hogy már 2012. október elején is járt bent a vállalkozásnál ezzel a panasszal, csak akkor nem volt nála a nyugta, ezért elküldték, a cipő akkor is ugyanígy nézett ki, utána már nem hordta.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása, a cipő szemrevételezése alapján részben megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
APolgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény 277. § (1) bekezdése alapján: A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.
A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdése rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
A 305/A. § (2) bekezdése szerint: Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Az igényérvényesítésről pedig a 306. § (1) bekezdés (a-b) pontja az alábbiakat írja elő: Hibás teljesítés esetén a jogosultelsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A fogyasztó a csatolt iratok tanúsága szerint 2012. 05. 22-én vásárolta a cipőt 14.990 Ft vételárért, és 2012. 11. 06-án vitte vissza azt a vállalkozáshoz azzal a hibával, hogy az orr résznél mállik a bőr, a sarok kb. 2 és fél hónap után elkopott és kilyukadt, a díszítő elemek körbe esnek le.
A vállalkozás által beszerzett szakvélemény megállapításai szerint a minta vizsgálatát, az eredmények értékelését, az MSZ 3367:2002, MSZ 3368:2002 szabványok, a szakmai követelmények, valamint gyakorlati elvárások alapján végezték. Megállapítása szerint a terméken látható károsodásokkal kapcsolatban szemrevételes vizsgálat alapján megállapította, hogy a terméken látható kopások, károsodások miatt a termék elhasznált, elhordott állapotú. A termék jelen állapotában anyag- és/vagy gyártási hiba már nem állapítható meg. A vásárlónak a hibás teljesítésre vonatkozó kifogása megalapozatlan.
Az eljáró tanács a cipő szemrevételezése során megállapította, hogy mindkét cipőn a díszítő elemek válnak le, a talpából potyog ki a minta. A talp a sarokrészen kopott, kis részen a szivacsos réteg kilátszik, ezáltal a fogyasztó elmondása szerint beázik. A felsőrész bőre több helyen mállik szét, nem csak az orr részen, ahol esetlegesen valamilyen külső mechanikai hatás érhette. A cipő nincs elhasználódva, nincs elhordva, nem látszik rajta túlhordás nyoma.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a fent idézett jogszabály meghatározza, hogy a terméknek rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál/termékeknél szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat. Ezzel szemben a vásárlást követő 4,5-5 hónapon belül észlelte a hibákat a fogyasztó, és vált számára hordhatatlanná a lábbeli.
A szakvélemény egyáltalán nem tér ki konkrétan arra, hogy a meghibásodásokat mi okozhatta, mindössze tényként megállapítja, hogy a cipő elhasznált, elhordott állapotú, és ezért már nem állapítható meg anyag- és/vagy gyártási hiba. Ezt a megállapítást azonban semmivel nem támasztja alá, így az csak feltételezésként értelmezhető. Arra sem tér ki a szakvélemény, hogy mely károsodások tekintetében állítja ezt, hiszen a tapasztalt hibákat sem sorolja fel.
Ezek alapján a szakvélemény a hiba okát nem tárja fel, pedig a szakértő vizsgálatának az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie, csak feltételezéseket tartalmaz, nem derül ki belőle, hogy mi alapján állapítja meg tényként, hogy a feltételezett túlhordás következményeként már nem állapítható meg anyag- és/vagy gyártási hiba. A jogszabály ellenkező bizonyításig vélelmezi, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Az eljáró tanács álláspontja szerint a fentiek alapján a vállalkozás a szakvéleménnyel nem tudta kimenteni magát ez alól a vélelem alól.
Az eljáró tanács megítélése szerint figyelembe véve a jogszabályi sorrendet is elsősorban cserére jogosult a fogyasztó, ennek hiányában elállásra.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2012. december 18.
Dr. Kispál Edit
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
