Vissza az összes hírhez2014. augusztus 14.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/293/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az ÖKI Műszaki Kft. (1119 Budapest, Fehérvári út 83.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizesse vissza a mosó-szárító gép vételárát 68.000 Ft-ot (azaz: hatvannyolcezer forintot) és térítsen meg utazási költségként 16.191 Ft-ot (azaz: tizenhatezer-egyszázkilencvenegy forintot) a fogyasztónak.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2013.05.13. napján vásárolt a vállalkozástól egy használt Indesit mosó-szárító gépet 68.000 Ft vételárért. A vásárlást követően 2013.07.02. napján a készülék meghibásodott, ezért azt 2013.07.09. napján kicserélték. A szállítás költségét a fogyasztó fizette. A kicserélt készülék szintén hibás volt, ezért azt 2013.07.10. napján a fogyasztó saját költségen visszaszállította, a készüléket javították. A javított készülék 2013.08.02. napján ismételten meghibásodott, így azt a kereskedő a később megjavított eredeti készülékre visszacserélt 2013.08.09. napján. A készülék 2013.12.01. napján elromlott, mely meghibásodást 2013.12.02. napján be is jelentett a fogyasztó, azonban most már kérte a készülék elszállítását a vállalkozás részéről, vagy a készülék helyben történő javítását. A vállalkozás a szállítás költségét nem vállalta, így a készülék a mai napig hibás. A fogyasztó nem ért egyet a vállalkozás álláspontjával és kérte készülék vételárának a visszafizetését és az eddigi két szállítás költségeinek a megtérítését a vállalkozás részéről. Kérelméhez csatolta a vásárlást igazoló 2013.05.13. napján és 2013.08.08. napján kelt adásvételi szerződéseket és nyugtát, a szállító levelet, a vállalkozásnak írt levelét.
A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2014. március 17. napjának 8.00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.
A meghallgatáson megjelent a fogyasztó, a vállalkozás nem jelent meg. Fogyasztó az egyedül eljáró testületi taggal (dr Grafné dr Baranyi Dóra) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentett be, nem kérte az ügy háromtagú tanácsban történő elbírálását. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2014.02.19.-án átvette, érdemi nyilatkozatot a meghallgatás időpontjáig nem tett.
Az eljáró tanács megállapította, hogy a fogyasztó és a vállalkozás nem élt a Fgytv. 25. § (2) bekezdésében meghatározásra került, tagjelölésre vonatkozó jogával.
A fogyasztó a meghallgatáson fenntartotta az írásbeli kérelmében foglaltakat. Előadta, hogy nagyon sokat költött már szállítás szempontjából erre a készülékre, és ezért nem hajlandó az újabb garanciális csere vagy javítás szállítási költségeit állni. A szállítási költségek tekintetében a Nemzeti Adó és Vámhivatal hivatalos elszámolását használta.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
Eljáró tanács a fogyasztó előadása és a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy a fogyasztó 2013.05.13. napján egy használt Indesit tipusú mosógépet vásárolt vállalkozástól 68.000 Ft vételárért. A készüléket 2013.07.09. napján cserélték, majd ezt a készüléket 2013.07.10. napján javították. Mindkét esetben a fogyasztó szállította be a hibás készüléket a vállalkozás üzletében. Ezt követően 2013.08.09. napján cserélték ismételten a készüléket, melynél a szállítás költségét a vállalkozás állta. A fogyasztó az utolsó reklamációját 2013.12.30. napján jelentette be. Mindezek alapján megállapítható, hogy a fogyasztó igazolhatóan 6 hónapon belül bejelentette be minőségi kifogását (2013.08.09. és 2013.12.30).
A felek között a gyártási hiba tekintetében vita nem volt, így az eljáró tanács azt vizsgálta, hogy a milyen garanciális joga van a fogyasztónak. Polgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény ( továbbiakaban Ptk.)
306.§ (1) bekezdése szerint: hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A (2) bekezdés szerint: a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
Mivel a vállalkozás cserélte a készüléket illetve a cserekészüléket is javította már, így az eljáró tanács megállapította, hogy a kötelezett a kijavítási és kicserélési kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül nem tudott eleget tenni, így a fogyasztó elállhat a szerződéstől.
Ezt követően az eljáró tanács azt vizsgálta, hogy a fogyasztó szállítási költségekre vonatkozó igénye megalapozott-e. Az eljáró tanács megállapította, hogy a fogyasztó kétszer szállította a garanciális javítás keretein belül az eredeti és csere készüléket. A Ptk. 309. § szerint „(1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket - a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis. „ A szállítási költség tekintetében a Ptk. nem tesz különbséget használt és új készülék között. Így a hivatkozott jogszabályhely a használt termék eladásának esetére is vonatkozik. Mindezek alapján a felek közötti szerződésben a garanciális javításra vonatkozó szállítási költség kikötés semmis.
Ezt követően az eljáró tanács vizsgálta a fogyasztó szállítási költségre vonatkozó összegszerűségének a helyességét.
A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. Rendelet 4. (2)bekezdés b) pontja szerint „A benzinüzemű személygépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:b) 1001-1500 cm3-ig 8,6 liter/100 kilométer. A fogyasztó kétszer utazott a garanciális javítással kapcsolatban: 1. Pásztó-Budapest-175 km, 2. Pásztó-Törökbálint-188 km.
A Nemzeti Adó és Vámhivatal által előírt üzemanyag ár ebben az időszakban 414 Ft, így a fogyasztó Citroen Berlingo 1.4 multispace tipusú gépkocsijára az alábbi költségeket lehetne elszámolni a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény ( továbbiakban SZJA) 3. melléklete II. pontja 4. pontja alapján. 1. alkalom. 7.806 Ft, 2. alkalom 8.385 Ft.
Az eljáró tanács elfogadta a fogyasztó SZJA törvény és a 60/1992. (IV. 1.) Korm. Rendelet alapján történő üzemanyag elszámolását, mivel a személygépkocsival történő szállítás költségeinek kiszámításához az megfelelő, okszerű és bizonyított.
Mindezek alapján az eljáró tanács a fentiek szerint határozott.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.
Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerint a vállalkozás által 2013.02.19. napján átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. § -a szerint “A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.
Budapest, 2014. március 17.
dr. Grafné Dr Baranyi Dóra
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
