Vissza az összes hírhez2016. április 13.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt. 99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf. 10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/2937/2015
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Tech4U Kft. (1203 Budapest, Kende Kanuth u. 60.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi: A vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon cserélje ki a fogyasztó által 2014.11.04. napján vásárolt SONY XPeria Z2 Tab SGP521 4G típusú tablet készüléket, vagy amennyiben ezt nem vállalja, vagy erre nem képes, úgy ugyanezen határidőn belül fizesse vissza a fogyasztó részére a termék vételárát azaz 139.880,- Ft-ot (egyszázharminckilencezer-nyolcszáznyolcvan forintot) A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.INDOKOLÁS
A fogyasztó kérelmében előadta, hogy garanciális javításra 2015.06.01-én átadta a Sony Xperia Z2 tablete (IMEI száma: 35294506181146). Ezt követően többszöri telefonos, személyes és írásos megkeresésére sem kapott kielégítő választ a javítás késedelmére vonatkozóan, ezért 88 nap eltelte után úgy véli, indokolatlanul hosszú ideig húzódik a készüléke javítása. Semmilyen választ nem kapott a megkereséseire. Ezt követően fordult a fogyasztó a békéltető testülethez, igényként a készülék cserjét vagy a vételár visszatérítését jelölve meg. Kérelméhez csatolta a szállítólevelet, mely szerint a készüléket 2014.11.04. napján 139.880,- Ft vételáron vásárolta a kérelmezett vállalkozástól, a jótállási jegyet, mely szerint a termékre egy év teljes körű és további egy év software garancia vonatkozik, és amelyen a szervizelésre történt átvétel napját 2015.06.01. napjában jelölték meg, a szerviz jegyzőkönyvet, mely szerint a szervizbe adás dátuma 2015.06.01. a készülék által produkált hibajelenség pedig, hogy az nem talál hálózatot, és az IMEI számra ismeretlent ír ki, és a 2015.08.14. napján kelt levél másolatát és az annak feladását és a vállalkozás általi átvételét igazoló tértivevény vétívet. A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25. § (4) bekezdése alapján a 25. § (5) bek.-ben foglalt feltételnek megfelelő egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki dr. Noviczki Csilla személyében. A meghallgatás 2015. október 21. napjának 14.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő. Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. A meghallgatásról szóló értesítést a fogyasztó 2015.09.22. napján átvette. A vállalkozás részére küldött értesítést tartalmazó postai küldemény „nem kereste” postai jelzéssel érkezett vissza a békéltető testület címére. Az Fgytv. 29/A. §(1) szerint: „A békéltető testület eljárása során az iratokat a feleknek postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések szerint kell kézbesíteni. (2) A postai szolgáltató útján megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha az irat a békéltető testülethez „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.” Fentiek szerint, tekintettel arra, hogy a tértivevény tanúsága szerint a kézbesítés második megkísérlésének napja 2015.09.30. volt, az iratot az eljáró tanács 2015.10.07. napján kézbesítettnek tekinti. A meghallgatáson megjelent a fogyasztó személyesen. Az egyedül eljáró testületi taggal (dr. Noviczki Csilla) szemben kifogással nem élt, kizárási indítványt nem terjesztett elő. Nem kérte az ügy három tagú tanácsban történő elbírálását. A vállalkozás képviseletében nem jelent meg senki. A fogyasztó az írásbeli kérelmében foglaltakat fenntartotta. Megerősítette, hogy a kérelme beadása és a meghallgatás időpontja között sem történt előrelépés az ügyben, továbbra sincsen információja a készülékéről. A fogyasztó kérelme alapos. Eljáró tanács a fogyasztó előadása, és a becsatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg. A fogyasztó 2014.11.04. napján a vállalkozástól vásárolt egy SONY Xperia Z2 típusú tablet készüléket, majd 2015. 06.01. napján bejelentette a vállalkozás felé, hogy az meghibásodott, és leadta azt a szerviz részére. A fogyasztó a készüléket ezt követően a meghallgatás 2015.10.21. napi időpontjáig nem kapta vissza. A szerződés megkötésének napján hatályos, a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. szerint: (1) Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. 6:173. § (2) A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A termék az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás alá esik, és a fogyasztó a termék hibáját a vásárlástól számított egy éven belül jelentette be a vállalkozás felé. A vállalkozás kimentési kötelezettségének nem tett eleget, a javítást feltehetően megkezdte, de azt nem végezte el. A termék tehát hibás, és a vállalkozás nem mentette ki magát a garanciális kötelezettségeinek teljesítése alól. A hibás teljesítés esetén a fogyasztó által igényelhető jogokat a Ptk. 6:159. § határozza meg. Eszerint: 6:159. § [Kellékszavatossági jogok] (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. (2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint a)kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy b)az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. (3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A vállalkozás a készüléket a szerviz jegyzőkönyv tanúsága szerint 2015.06.01. napján javításra átvette. 6:160. §[Áttérés más kellékszavatossági jogra] A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. Fentiek szerint, mivel a kijavítást a vállalkozás a jogosult érdekeinek kímélete mellett elvégezni nem tudta, így megnyílt a fogyasztó lehetősége más szavatossági jogra történő áttérésre. Mindezek alapján jogosan igényli a termék kicserélését, és az ezzel okozott költségek megtérítésére sem kötelezhető, a szavatossági jogok sorrendiségének megfelelően pedig, amennyiben a vállalkozás a terméket 15 napon belül kicserélni nem tudja, vagy azt nem vállalja, úgy a fogyasztónak megnyílik az elálláshoz való joga. Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak fogyasztó kérelmét. A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. A fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek, b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye. Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet. Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza. Az eljáró tanács felhívja a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 30. § (3) bekezdése szerint: „Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.” Ezért a jelen döntésben szereplő személyes adatok, a felek és az eljáró tanács megnevezése, továbbá a döntés tartalma is csak jogszabályban meghatározott esetekben és módon hozható nyilvánosságra. Figyelemmel továbbá arra, hogy az eljárás 2015.09.01. napján indult, az eljáró tanács a vállalkozás nem együttműködő magatartásával kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adja. Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29.§ (8) bekezdése szerint a vállalkozás részére 2015.10.07-én szabályszerűen kézbesítettnek minősülő értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére a vállalkozás nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg. Az Fgytv. 36/B. §-a szerint: Abékéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29.§ (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29.§ (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Budapest, 2015. október 21. dr. Noviczki Csilla eljáró tanács elnöke Kapják:1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
