Vissza az összes hírhez2014. július 18.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/2944/2013
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számonfogyasztó kérelmére a Bián Krisztián (Bian ablak) (3525 Miskolc Csermely u. 22.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizessen vissza 80.000 Ft-ot a fogyasztó részére.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint a vállalkozás szórólapon hirdette nyílászáró szigetelő szolgáltatását. A vállalkozás személyesen megjelent a fogyasztónál, felmérte az ablakokat (3 db), és szóban előadta, hogy a gumitömítésen túl asztalos és vasalásos munka is szükséges a precíz munkához, a kialkudott ár 80.000 Ft volt. Néhány napon belül megjelentek a beosztottai és mintegy 20 m gumi tömítővel oldották meg a szigetelést, az asztalos illetve vasalásos beavatkozást feleslegesnek tartották. Ennek ellenére követelték a teljes összeget, számlát nem adtak, hogy majd a főnök hozza. A vállalkozás többszöri telefonos és írásbeli megkeresésre sem reagált. A fogyasztó kifogásolja a munkát is, mert az ablakok továbbra sem szigetelnek jól, másrészt az el nem végzett, de kikövetelt „szolgáltatás” árát is szeretné visszakapni. A fogyasztó megkereséssel élt a NAV, illetve az NFH felé is. A fogyasztó kérte az el nem végzett, illetve rosszul elvégzett szolgáltatásért felvett 80.000 Ft visszatérítését a vállalkozástól.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2014. 01. 08-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
A felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést képviselője 2014. 01. 02-án átvette. A vállalkozás válasziratot a meghallgatás időpontjáig nem küldött. A vállalkozás a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.
A fogyasztó a kérelméhez csatolta a vállalkozásnak írt leveleket, „nem kereste” postai jelzéssel visszaérkezett borítékok másolatát, a hatóságokkal folytatott levelezést, felhívás elnevezésű iratot, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének határozatait.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248.§ (1) bekezdése szerint: Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
A 277. § (1) bekezdés alapján a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.
A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdés rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
Hibás teljesítés esetén a jogosult a 306. § (1) bekezdés a-b pontja alapján elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról 249/2004. (VIII. 27.) Korm. Rendelet 1. § (1) bekezdése alapján: Az e rendelet mellékletében felsorolt, a fogyasztó [Ptk. 685. § d) pont] által megrendelt javító-karbantartó szolgáltatások esetében, amennyiben (a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja) a szolgáltatást nyújtó vállalkozót (a továbbiakban: vállalkozó) jótállási kötelezettség terheli.
A 2. § (1) bekezdés szerint: A jótállás időtartama hat hónap.
A Melléklet 1. pontja: Lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások.
A fogyasztó a csatolt iratok tanúsága szerint 2012. szeptemberben kötött vállalkozási szerződést a vállalkozással ablak szigetelése, javítása tartalommal, 80.000 Ft árért. A teljesítési határidő 2012. 09. 22-e volt, de a vállalkozás 2012. 09. 21-én végzett munkát a fogyasztónál. A vállalkozás által átadott felhívás szerint a technológia lényege, hogy az illeszkedő éleknél az éles sarokba a nyílászáró teljes kerülete mentén célszerszámmal egy megfelelő szélességű és mélységű hornyot marnak az ablak, illetve ajtókeretbe, majd egy speciális profilú szigetelőanyagot rögzítenek bele.
Ezen kívül tartalmazza még az alábbiakat is:
„Hogyan történik a régi ablakok utólagos szigetelése?
1. Az ablak zárszerkezeteit működőképes állapotba hozzuk, ha szükséges, akkor megjavítjuk, felújítjuk, végső esetben kicseréljük.
2. A deformációk csökkentése érdekében elvégzünk egy egyszerű passzítást.
3. Egy speciális szerszámmal a nyíló szárnyba 6-8 mm mély 3 mm széles hornyot készítünk.
Az ablak hosszabb távon tökéletesen fog működni, mert a zárszerkezet és a vasalat karbantartását elvégeztük.
Vállalási feltétel: személyes felmérés alapján történik, nem folyóméter ill. hozzávetőleges ár, hanem kizárólag egy állapotfelmérést végzünk.
10 év garanciát vállalunk a beépített szilikon tömítőanyagokra.”
A fogyasztó telefonon többször, írásban 2012. 11. 20-án jelentette be a hibákat a vállalkozás részére, majd 2013. 09. 23-án megismételte azt. A vállalkozás nem reagált a panaszra, nem javította a hibát, nem végezte el az elmaradt munkafolyamatokat. Ennek megfelelően a vállalkozás egyáltalán nem készíttetett szakvéleményt, mellyel kimenthette volna magát a jogszabályi kötelezettsége alól.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a fent idézett jogszabály meghatározza, hogy a terméknek rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál/termékeknél szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat. Jelen esetben a vállalkozás a felhívásban tett a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentést. Ezzel szemben a vállalkozás nem végezte el maradéktalanul a vállalt feladatot, illetve az elvégzett munka is hibás.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a vállalkozás hibásan teljesített azzal, hogy nem végezte el a vállalt valamennyi munkafolyamatot, ezen kívül a szigetelés sem megfelelő, a szél süvít be az ablakokon. Tekintettel a vállalkozás teljes passzivitására, az érdekmúlásra, a felszólítás ellenére el nem végzett munkára a fogyasztó jogosan állt el a szerződéstől.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29 § (8) bekezdése szerint 2013. 12. 17-én kiküldött és átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. § -a szerint “A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2014. január 08.
Dr. Kispál Edit
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
