Vissza az összes hírhez2014. április 16.
BudapestiBékéltetőTestület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/2962/2013
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztók kérelmére a Praktiker Építési- és Barkácspiacok Magyarország Kft. (1095 Budapest, Mester u. 87.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
Vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a fogyasztók részére 29.990 Ft-ot.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztók írásbeli kérelmükben előadták, hogy 2013.09.17-én vásároltak egy CRETA nevű fürdőszoba bútort. 2013.10.18-án bontották ki az alsószekrény csomagolását, a szekrény törött volt. Azonnal a vállalkozás ügyfélszolgálatához fordultak, ahol telefonon megígérték a cserét. Még aznap a bútort az áruházba visszavitték, de ott már a cserét elutasították azzal, hogy visszaküldik a szállítónak bevizsgálásra. Mivel szükségük volt a bútorra, ezért vásároltak egy másik alsószekrényt. A vállalkozás levelében arra hivatkozott, hogy a vásárló a szekrényt a sarkára ejtette, a csomagoláson található sérülés alapján. Ezzel szemben a 150149 sz. jkv. rögzíti, hogy a csomagolás sértetlen. Kérték az utóbb megvásárolt alsószekrény 29.990 Ft-os vételárának a visszatérítését.
Beadványukhoz csatolták a 2013.09.17-én és 10.19-én kelt vásárlást igazoló egyszerűsített számlákat, a 2013.10.18-án kelt jegyzőkönyvet a vásárlói minőségi kifogásról és a vállalkozás 2013.10.30-án kelt levelét.
A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.
A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2013. december 30. napjának 15.00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.
A vállalkozás a 2013.12.10-én kelt válasziratot terjesztette elő. Ebben kijelentette, hogy alávetési nyilatkozatot nem kívánnak tenni. Előadta, hogy a fogyasztónak írt levelükben foglaltakat fenntartják. A vásárlás és a minőségi kifogás időpontja között egy teljes hónap telt el. A Call Centert a fogyasztók félreértették, ígéret nem hangzott el. Az alsószekrény csomagolására szolgáló dobozon olyan gyűrődési nyomok voltak, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy a terméket a becsomagolás után ütés érte, pl. leesés. Ha ez az eladás előtt is látszott volna, akkor a vásárló meg sem vette volna. Adott esetben a vásárlótól elvárható magatartás, hogy az otthonában haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül ellenőrzi a minőséget. Erre ad iránymutatást a Ptk. 383.§ (3) bekezdése is. Hivatkozott a Ptk. 248.§ (1) bekezdésére. Ebben az esetben szó sincs rejtett hibáról. Kérte a fogyasztók követelésének elutasítását. Csatolta a fogyasztóknak írt 2013.10.30-án kelt levelet.
A meghallgatáson megjelent a fogyasztó. A vállalkozás képviseletében nem jelent meg senki. Fogyasztó az egyedül eljáró testületi taggal (dr. Szatai Tibor) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentett be. Nem kérte az ügy háromtagú tanácsban történő elbírálását. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2013.12.02-án átvette.
Fogyasztó fenntartotta az írásbeli kérelemben foglaltakat. Előadta, hogy a bútort a ferihegyi áruházban nézték ki, de ott nem volt csak a mintadarab. Ezért mentek el a Mester utcába. Ott is ez volt az utolsó darab. Ők szállították haza, de közben el nem ejtették, illetve a bútor a szállítás alatt máshogyan sem sérült meg. Egy hónap múlva, amikor össze akarták szerelni és kinyitották a csomagolást, rögtön látták, hogy a bútor törött. Tehát nem a sarka volt leverve, hanem a bútorlap volt törött. Ki sem vették a bútort, hanem visszacsomagolták és telefonon hívták a vállalkozást. Másnap, 10.18-án vissza is vitték a bútort az áruházba. A jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a csomagolás sértetlen, és ezt a vállalkozás munkatársa nem is cáfolta a jegyzőkönyvben. Erre már csak később, a levelükben hivatkoztak. Mivel a vállalkozás nem akarta kicserélni a bútort, ezért kényszerhelyzetben voltak, és kénytelenek voltak venni egy másik alsószekrényt, hogy a bútort otthon össze tudják rakni. Az alsószekrény külön nem volt kapható, azért a vállalkozás egy másik komplett bútorból vette ki az alsószekrényt, és hasra ütésre kreált egy árat. Ez 29.990 Ft volt, amit ki is fizettek. Ebből adna most vissza a vállalkozás 10.000 Ft-ot. Ezt még nem vették át, mert meg akarták várni a békéltető testületi eljárás végét. Kérte a kifizetett 29.990 Ft visszafizetését.
A fogyasztók kérelme alapos.
Eljáró tanács a fogyasztó előadása és a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy a fogyasztók 2013.09.17-én egy Creta fantázia nevű fürdőszoba bútort vásároltak a vállalkozástól 59.990 Ft vételárért. Jótállási jegy és erre vonatkozó egyéb adat hiányában a készülékre a forgalmazó által vállalt jótállás ideje nem állapítható meg, de az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdése és mellékletének 25. pontja értelmében a termékre legalább egy év jótállási kötelezettség terjed ki. Azt egyébként maga a vállalkozás sem vitatta, hogy a jótállási idő a meghibásodáskor még fennállt. Maga is hivatkozik a jótállási jegyre a válasziratában. Fogyasztók a termék hibáját 2013.10.18-án, tehát még biztosan jótállási időn belül jelentették be a vállalkozás felé. Vállalkozás arra hivatkozott, hogy a hibát az eladást követő sérülés (törés) okozta. A fogyasztók a bútor alsószekrényét 2013.10.19-én 29.990 Ft vételárért újból megvásárolták.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 248. § (1) bekezdése szerint: aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.
Vagyis vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a termék nem hibás, illetve a hiba (a hiba oka) a teljesítés időpontjában a termékben nem volt meg.
A vállalkozás a válasziratában és a fogyasztónak 2013.10.30-án írt levelében arra hivatkozik, hogy a szállító képviselője és minőségbiztosítási osztályuk azt állapították meg az alsószekrény sérülése valamint a csomagolás sarkain található sérülések alapján, hogy a bútort a sarkára ejtették. Ezért a reklamációt elutasították. A hiba az eladás után keletkezett az álláspontjuk szerint.
Azonban a vállalkozás egyrészt nem igazolta, hogy a fenti megállapítások milyen eljárásban, milyen vizsgálat alapján születtek, erről semmiféle dokumentumot, szakvéleményt nem csatolt. Nem rögzítették, hogy a bútor hol sérült. A fogyasztók szerint ugyanis nem a bútor sarka volt sérült, hanem maga a bútorlap volt törött. Továbbá, még ha valós is lenne az, hogy a bútor törését a csomagolás utáni leejtése okozta, akkor sem bizonyította a vállalkozás, hogy a bútort a fogyasztók ejtették le. Az csak egy feltételezés a vállalkozás részéről, hogy a fogyasztók a bútort akkor biztos nem vették volna meg, ha az akkor már sérült lett volna. Ezt nem támasztja alá semmi, miért ne fordulhatott volna elő az, hogy az időskorú fogyasztók egyszerűen nem vették észre a csomagolás esetleges sérülését, és így vették meg a bútort, amiből már csak az az egy darab volt.
Ráadásul a csomagolás sértetlenségéről a fogyasztók a reklamációs jegyzőkönyvben nyilatkoztak. Ha ez valótlanság lett volna, és a csomagolás sérülése annyira nyilvánvaló lett volna, akkor a vállalkozás reklamációt felvevő munkatársa minden bizonnyal rögzítette volna a jegyzőkönyvben, hogy a csomagolás sérült. Ilyet azonban a jegyzőkönyv nem tartalmaz.
Az eljáró tanács álláspontja szerint tehát a vállalkozás a jogszabály alapján őt terhelő bizonyítási kötelezettségének egyáltalán nem tett eleget.
A Ptk. 248.§ (5) bekezdése szerint a törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.
A Ptk. 306.§ (1) bekezdése szerint: hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A (2) bekezdés szerint: a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
Jelen esetben a fogyasztók a hibás termék helyett egy újat vásároltak 29.990 Ft vételárért, mivel azt a vállalkozás nem volt hajlandó kicserélni. Emiatt az eljáró tanács megítélése szerint a fogyasztók ezen vételár visszafizetésére jogosultak.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak fogyasztók kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.
Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2013. december 30.
dr. Szatai Tibor
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
