Vissza az összes hírhez2014. április 16.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/2990/2013
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Shoebox Kft. (1033 Budapest Szőlőkert u. 9.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizesse vissza a vételárat 24.291 Ft-ot a fogyasztó részére.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2013. 04. 14-én vásárolt egy fekete színű „Polo” márkájú vászoncipőt a vállalkozástól 24.291 Ft vételárért. Mindkét cipő szélein a ragasztás elengedett és mindkét cipő belseje foszlásnak indult, ezért 2013. 06. 18-án visszavitte a vállalkozáshoz. A vállalkozás jogosnak találta a reklamációt és 2013. 07. 11-én kicserélte a cipőt a fogyasztó részére. Sajnos a cserébe kapott cipő minősége sem volt jobb, ugyanolyan jellegű hibákkal 2013. 09. 01-én visszavitte a vállalkozáshoz. Ekkor már a vállalkozás elutasította a panaszt először a saját nyilatkozatával, majd a fogyasztó reklamációját követően elküldte egy független szakértőhöz, aki szintén elutasította. A fogyasztó nem ért egyet a véleményekben megfogalmazottal, illetve azzal sem, hogy a független szakértőhöz úgy küldték el a cipőt, hogy mellé tették a saját elutasító véleményüket. Egyértelmű, hogy ilyen előzmények után nem fog más tartalmú szakvélemény készülni. A fogyasztó nem tette ki víz túlzott hatásának a cipőt, sem mosógépben történő mosás útján, sem pedig vegyszerezéssel. A fogyasztó számára egyértelmű, hogy ugyanazon a hibák jöttek elő a cipőn, mint az első cipőnél, így csakis valamilyen anyag vagy gyártási hibáról lehet szó. A fogyasztó kérte a cipő vételárának 24.291 Ft visszatérítését a vállalkozástól.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2013. 12. 21-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
A felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg, válasziratában vitatta a panasz jogosságát. Álláspontja szerint az üzletben felvett jegyzőkönyv alapján történő nyilatkozata szerint a vásárló reklamációja megalapozatlannak minősült, amit független szakértői vizsgálat is alátámasztott. A vállalkozás az eljáró tanács döntésének elismeréséről akként nyilatkozott, hogy kötelezésként nem fogadja el.
A fogyasztó a kérelméhez csatolta a jegyzőkönyveket a fogyasztó minőségi kifogásáról, vállalkozás saját nyilatkozatait, X. Kft szakvéleményét, vásárlást igazoló nyugtát, valamint a meghallgatáson bemutatta a cipőt is.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
APolgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény 277. § (1) bekezdése alapján: A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.
A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdése rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
A 305/A. § (2) bekezdése szerint: Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Az igényérvényesítésről pedig a 306. § (1) bekezdés (a-b) pontja az alábbiakat írja elő: Hibás teljesítés esetén a jogosultelsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A fogyasztó a csatolt iratok tanúsága szerint 2013. 04. 14-én vásárolta a cipőt 24.291 Ft vételárért, és 2013. 06. 18-án vitte vissza azt a vállalkozáshoz azzal a hibával, hogy mindkét cipő szélein a ragasztás elengedett és mindkét cipő belseje foszlik. A vállalkozás ekkor saját reklamációs osztályának nyilatkozata szerint a jegyzőkönyvön feltüntetett hiba tekintetében megalapozottnak találta a panaszt. A cserére 2013. 07. 11-én került sor, majd 2013. 09. 01-én a fogyasztó ezt a cipőt is visszavitte azzal a hibával, hogy mindkét cipő oldalán, talpán eleresztett a ragasztás, illetve belül a szövet elszakadt.
A vállalkozás saját reklamációs osztályának nyilatkozatát szerezte be. Álláspontja szerint a vizsgálatra küldött lábbeli felsőrésze víz túlzott hatásának következtében elszíneződött, deformálódott, konstrukciója erősen gyengült, a cipő teljes anyagminősége jelentősen károsodott. Mindkét cipő ragasztása több helyen elvált, az oldalszalag a hajláspontokon berepedezett. A cipő mérsékelten vízálló, mely információról a vásárló a termék megvásárlásakor a feltüntetett jelölések és a használati útmutató alapján tájékozódhatott. A cipőn látható jelek egyértelműen azt mutatják, hogy azt huzamosabb ideig víz érte, melynek következtében jelentősen károsodott. A lábbeli a vizsgálat időpontjában is kívül-belül vegyszer illatú, mely a fentieket nagymértékben alátámasztja. A károsodások nem anyag- vagy gyártási hibára vezethetők vissza.
A fogyasztó ezt a véleményt nem fogadta és 2013. 09. 13-án független vizsgálatot kért.
A vállalkozás ekkor az Kft. szakvéleményét szerezte be. A szakvélemény megállapításai szerint a reklamációs termék vizsgálati módszere: roncsolásmentes, érzékszervi módszer. A termék vizsgálatát a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003 (VII.30.) GKM rendelet, szakmai ismeretek, a szakmai és vizsgálati és gyakorlati tapasztalatok figyelembe vételével végezte el. A vizsgálatra küldött fekete kombinált felsőrésszel, béléssel és talppal készült Polo cipő gumiszegélye nagymértékben elvált a felsőrésztől és a talptól. A tovább használat következtében a gumiszegély több helyen elrepedt. Foglalótalp betétje szétázott, szétmállott. A cipő méréskelten vízálló, a cipőn látható jelek egyértelműen azt mutatják, hogy azt huzamosabb ideig víz érte, melynek következtében jelentősen károsodott. A cipő fej és szárbélése a láb folyamatos dörzsölődésétől kikopott, szétfoszlott. A jobblábas szártető része a belső oldalon beszakadt. A szakmai és vizsgálati tapasztalatok alapján a béléskárosodások visszavezethetők a láb és a cipő nem megfelelő hossz és bőségméreti összhangjára, továbbá a lábbelinek a nem megfelelően bekötött állapotú használatára, valamint a nem kellőképpen kifűzött állapotban történő le és felvételére. A láb mozgása során fellépő erőteljes súrlódás miatt a felhasznált bélésanyagok a normál használattól lényegesen erősebb igénybevételnek voltak kitéve, amitől azok károsodtak. A károsodásokkal kapcsolatban megállapítható, hogy azok nem egyszerre és nem a reklamáció bejelentését megelőzően keletkezhettek ilyen nagymértékben. A vásárló a hiba kezdeti kialakulásakor tovább használta a lábbelit. A meghibásodott lábbeli további viselése nem tekinthető rendeltetésszerű használatnak. A lábbeli elhasználódott, amortizálódott, túlhordottá vált. A károsodás nem anyag, illetve gyártási hibára vezethető vissza, a hiba oka az átadás után keletkezett. A vásárló hibás teljesítésre vonatkozó szavatossági igénye nem megalapozott.
Az eljáró tanács a cipő szemrevételezése során megállapította, hogy az oldalszalag ragasztása elengedett több helyen mind a talp felől, mind a felsőrész felől, a lépésvonalnál be is repedezett. A belső bélés elszakadt a kislábujjtól felfelé, a felsőrész elszakadt. A bal cipő a talp felől alig van elválva, ami megkérdőjelezi a víz túlzott hatását, hiszen akkor mindkét cipőnek ugyanolyan mértékben kellett volna károsodnia. A szakvélemény már egyáltalán nem tesz említést vegyszer szagról, azt az eljáró tanács sem tapasztalta. A kéregbélésnek semmi baja, letaposásnak nincs nyoma, a foglalótalp betét nincs szétázva, szétmállva, a fejbélés nincs kopva, foszolva. Összességében a cipőn látszik, hogy nem hordták sokat, nincs agyonhordva.
A szakvélemény egyáltalán nem tér ki arra, hogy történt már egy csere, melynek során ugyanezen hibák kapcsán megalapozott volt a fogyasztó panasza. Minden bizonnyal ezt a vállalkozás nem hozta a szakvéleményt készítő tudomására.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a fent idézett jogszabály meghatározza, hogy a terméknek rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál/termékeknél szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat. Ezzel szemben a vásárlást követő 2 hónapon, majd a cserét követő 1,5 hónapon belül észlelte a hibákat a fogyasztó, és vált számára hordhatatlanná a lábbeli.
A szakvélemény egyrészt olyan jellegű meghibásodásokat sorol fel, melyek a cipőn nem láthatók (Foglalótalp betét nincs szétázva, szétmállva, fejbélés nincs kikopva, szétfoszolva). Részben a foglalótalp bélés szétmállásával kívánja bizonyítani a túlzott víz hatását, de ez a hiba egyáltalán nem tapasztalható. Másrészt a részben nem is létező hiba okaként egy felsorolást ad meg, hogy mi okozhatta azt, miszerint visszavezethető a láb és a cipő nem megfelelő hossz és bőségméreti összhangjára, továbbá a lábbelinek a nem megfelelően bekötött állapotú használatára, valamint a nem kellőképpen kifűzött állapotban történő le és felvételére. (Ennek ugyanakkor ellentmond az, hogy a cipőn nyoma sincs letaposásnak, illetve a kéregbélés kopásának.) Harmadrészt hivatkozik a lábbeli amortizációjára, túlhordására. Ezt az eljáró tanács egyáltalán nem tudta figyelembe venni, hiszen ha erre hivatkozik a szakvélemény, akkor egyáltalán nem tudja megmondani egyik károsodás esetében sem, hogy mi okozhatta, hiszen a továbbhordás következtében már a hiba oka ezekben az esetekben nem állapítható meg. ezáltal a szakvélemény önmagával kerül ellentmondásba.
Ezek alapján a szakvélemény egyáltalán nem támasztja alá, hogyan jutott arra a következtetésre, hogy az általa felsorolt feltételezett lehetséges okok miatt a meghibásodás nem anyag vagy gyártási hibára vezethető vissza.
Összességében a szakvélemény a hiba okát nem tárja fel, pedig a szakértő vizsgálatának az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie, jelen esetben pedig csak egy feltételezéseken alapuló felsorolásra hivatkozva utasítja el az igényt, részben olyan meghibásodásokra is hivatkozva, melyek egyáltalán nem tapasztalhatók a lábbelin.
A jogszabály ellenkező bizonyításig vélelmezi, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Az eljáró tanács álláspontja szerint a fentiek alapján a vállalkozás a saját nyilatkozatával, illetve a szakvéleménnyel nem tudta kimenteni magát ez alól a vélelem alól.
Az eljáró tanács megítélése szerint figyelembe véve a jogszabályi sorrendet, cserére már sor került egyszer, ezért elállásra jogosult a fogyasztó.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2013. december 21.
Dr. Kispál Edit
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
