Vissza az összes hírhez2013. június 17.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/3020/2012.
a Világstílus Kft. (1026 Budapest Szilágyi Erzsébet fasor 121.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül biztosítsa a kiállított utalvány alapján a 7.980,- Ft levásárlási lehetőségét az X. Központban lévő üzletében a fogyasztó részére a hibás termék egyidejű visszaszolgáltatása mellett.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2012.08.27-én vásárolt a vállalkozástól egy akváriumhoz való Z. gyártmányú vízszűrő berendezést 7.980,- Ft vételáron. Rövid használat után meghibásodott és a fogyasztó 2012.09.18-án visszavitte az üzletbe azzal, hogy szeretné, ha kicserélnék azt. Az üzletben tartózkodó eladó megnézte és miután rendben találta kiállított egy vételár-levásárlási utalványt. Ezt követően az üzlet vezetője felhívta a fogyasztót telefonon, hogy mégis hiányzik egy alkatrész a szűrőből, ezért sajnálja, de nem érvényes a kiadott levásárlási utalvány és menjen vissza a használhatatlan szűrőért. Közölték vele, hogy vegye meg hozzá az alkatrészt és a szervizük megjavítja, de nem garanciában, mert az alkatrészt ő hagyta el. A fogyasztó kérte a Panaszkönyvet, hogy beírjon, de azt nem adták oda. A fogyasztó ezek után a békéltető testülethez fordult és az eljárásban kérte a vállalkozástól, hogy a vételárat a kiállított utalvány szerint levásárolhassa.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Kolyvek Antónia személyében. Az első meghallgatás 2013.02.25-án 10.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent. Az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárást nem terjesztett elő.
Kérelméhez csatolta a termék nyugtáját, a vásárlói tájékoztatót, a 2012.09.18-án kiállított levásárlási nyilatkozatot, a Fogyasztóvédelmi hatóság felé írt levelét és annak válaszlevelét, a vállalkozás felé 2012.12.14-én írt levelét, a tértivevényt.
A meghallgatáson a fogyasztó elmondta, hogy felháborítónak tarja a vállalkozás hozzáállását, mert amikor visszavitte a terméket, akkor az eladó megnézte és nem mondta, hogy hiányozna egy lakatrész, ezt csak utólag mondta a bolt vezetője. Szerinte utána a z üzletben tűnhetett el.
A meghallgatáson a vállalkozás képviseletében megjelent Szabó Sándor ügyvezető igazgató. Az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárást nem terjesztett elő. A meghallgatáson átadta az eljáró tanács és a fogyasztó részére a 2013.02.18-án kelt érdemi álláspontját tartalmazó nyilatkozatát. Ezen nyilatkozata szerint, amikor az üzletbe visszahozta a terméket a fogyasztó egy új kolléganő volt ott és a gyakorlatuknak megfelelően felajánlotta a levásárlási lehetőséget. Ez a nyilatkozat annak ismeretében született, hogy vízszűrő elromlott és a nagykereskedés kicseréli és visszaveszik tőlük. Amikor azonban ő visszatért az üzletbe, akkor szétszedte a visszahozott készüléket és látta, hogy a legfontosabb alkatrész, a propeller hiányzik. Tehát a vízszűrő nem hibás, hanem a tisztításkor a fogyasztó kiönthette.
Amikor visszatért a hölgy akkor jelezték, hogy nem vásárolhatja le a vételárat, de a fogyasztó elmondásával ellentétben nem kérte a Panaszkönyvet. Ez a készülék egy párszáz forintos alkatrész megvásárlásával javítható lenne. Alávetési nyilatkozatot nem tett.
Az eljáró tanács megpróbált a felek között egyezséget létrehozni, de a vállalkozás képviselője elzárkózott a megegyezéstől, a fogyasztó már nem kérte a termék javítását, mert közben már vett másik vízszűrőt.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, bizonyítékok és az alábbiak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztói kérelmet.
A felek által nem vitatottan a fogyasztó 2012.08.27-én vásárolt egy akváriumi víztisztító készüléket a vállalkozástól 7.980,-Ft vételáron, ami 3 hét múlva meghibásodott. A vállalkozás 2012.09.18-án az üzletben a minőségi kifogásról nem vett fel jegyzőkönyvet és nem szedte szét a készüléket, így utólag arra való hivatkozása, hogy már akkor hiányzott egy fontos alkatrésze nem alapos.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv.- azaz Ptk.- 220.§ (1) bek.-e szerint: „Áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az ügyfélforgalom számára nyitvaálló helyiségeiben dolgozó alkalmazottat és tagot… az ott szokásos szerződések megkötésénél és lebonyolításánál a jogi személy képviselőjének kell tekinteni. „
A vállalkozás alkalmazottja 2012.09.18-án elismerte, hogy hibás a termék és erre tekintettel kiállította a vételár levásárlására jogosító nyilatkozatot. Ezzel a nyilatkozattal elismerte a fogyasztó szavatossági igényét és úgy módosította a felek közötti szerződést, hogy a vételárat levásárolhatja.
A Ptk. 240.§(3) bek.-e szerint : „ A szerződést egyezséggel is lehet módosítani…”
A Ptk. 240.§(4) bek.-e szerint: „Az egyezséggel való szerződésmódosítás érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak. Ez arra az esetre is áll, ha az egyezség megkötése után előkerült bizonyítékokkal a vitát vagy a bizonytalanságot el lehetett volna hárítani.”
Egyebekben a vállalkozás semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá, hogy a víztisztító készülék nem hibás.
A Ptk- 305/A § (2) bek. szerint: „Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.”
A Ptk. 306. § (1) bek. szerint: „Hibás teljesítés esetén a jogosult a) elsősorban – választása szerint – kijavítást, vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni- választása szerint- megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől.”
Az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztói kérelmet.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B §-a szerint: „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2013. február 25.
Dr. Kolyvek Antónia
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
