Hírek

2014. június 20.

Budapesti Békéltető Testület

1016 Budapest, Krisztina krt.99.

 Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10

Telefon:488-2131 Fax:488-2186

e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu

BBT/3114/2013

Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Zoé Sport Kft. (1025 Budapest, Szalonka u. 2/F.) vállalkozással szembeni ügybena fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

A J Á N L Á S T

teszi:

A vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül a lábbelit cserélje ki, amennyiben a csere nem lehetséges az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül a bruttó 39.990.-Ft vételárat fizesse vissza a fogyasztónak.

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

A fogyasztó a kérelme szerint 2013. augusztus 16-án vásárolt a fiának a vállalkozástól bruttó 39.990.-Ft-ért egy Nike Jordan „Super Fly 2” kosárcipőt. A fia versenyszerűen sportol, hetente 5 edzése van és hétvégén 2-3 mérkőzése, ezért fontos volt számukra a jó minőség és a megbízhatóság. Az egészség megőrzésre céljából is egy jól kidolgozott cipőt szerettek volna vásárolni. A cipő azonban tönkrement, mindkét cipőn a talprész felpúposodott, a használata lehetetlenné vált. A fogyasztó 2013. november 16-án visszavitte a vállalkozáshoz a lábbelit. Az eladó is egyetértett azzal, hogy a felpúposodás nem a használattól van, hanem a cipő hibája. A vállalkozás elküldte szakértőhöz a cipőt és a szakvélemény alapján elutasították a panaszát. A fogyasztó az elutasítást nem fogadta el. A fogyasztó leírta, hogy a cipőt nem mosták ki, azt tisztítószerrel nem kezelték. A cipő izzadságszagú. A szakértő is látta a cipőn a fogyasztó által jelzett problémát, de az ápolásra hivatkozva elutasította a panaszt. A fogyasztó álláspontja szerint a cipő rendeltetésszerűen volt használva, kizárólag zárt térben. A cipőt nem tisztították, nem áztatták, illetve nem mosták ki. A szakértő a talp felpúposodását nem elemezte, a szakvélemény a beérkezés napján elkészült. A cipő ára és a minősége nagymértékben eltér egymástól. A fogyasztó leírta, hogy elvitte a cipőt a NIKE hivatalos képviselőjéhez az X. Üzletházba, az ő véleményük szerint a cipőt azonnal cserélni kellett volna. Ezt követően a fogyasztó a békéltető testülethez fordult és kérte a békéltető testületet, hogy kötelezze a vállalkozást a termék vételárának visszafizetésére, valamint az ügyintézés során keletkezett kiadások megtérítésére.

A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2014. január 13-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést képviselője 2013. 12. 20-án átvette. A vállalkozástól a jelen eljárásban a meghallgatás időpontjáig válaszirat nem érkezett.

A vállalkozáselőzetesen a jogvita tárgyárakiterjedő hatályú alávetési nyilatkozatot nem tett.

A fogyasztó a meghallgatáson megjelent. A meghallgatáson a vállalkozás a szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. A felek között így egyezség létrehozására nem volt lehetőség. Az eljáró tanács tagjával szemben a fogyasztó kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.

Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerint kiküldött és a vállalkozás által átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. §-a szerint “A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”

A fogyasztó a cipőt bemutatta. A jobb cipő talpa nagyobb mértékben felpúpozódott. A felsőrész a varrásoknál több helyen felbolyhosodott. A bal cipő talpa szintén felpúposodott. A cipő külső oldalán a gumi elvált a felsőrésztől. Mindkét cipőn belül is érezni a púposodást. A fogyasztó elmondta, hogy a cipőt soha nem mosták ki, azt víz nem érte. A cipőt csak az edzőteremben használták.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 305. §(1) bekezdése szerint „olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak”.

A Ptk. 305/A.§ (1) bekezdés szerint, „ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.

(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.”

A Ptk. 306. §(1) bekezdés alapján hibás teljesítés esetén a jogosult

„a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

(2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.

(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.

(5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el”.

A Ptk. 310. § szerint „szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint”.

Az eljáró tanács a becsatolt dokumentumok alapján, a fogyasztó meghallgatását és a cipő megtekintését követően megállapította, hogy a fogyasztó igénye részben megalapozott. Az eljáró tanács megállapította, hogy a cipőkön külső mechanikai sérülés nem látható. A cipőn áztatás nyoma nem látható. A cipőn tisztítószer illat nem érezhető. Az eljáró tanács álláspontja szerint a cipőn látható hibák gyártási, anyag hibákra vezethetőek vissza, és ezekre vonatkozóan a fogyasztó igénye alapos. A fogyasztó az ügyintézés során felmerült kiadásait nem igazolta.

A fent írtakra tekintettel a békéltető testület a Ptk. hibás teljesítésre vonatkozó szakaszainak megfelelően ajánlást fogalmazott meg, miszerint vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül a lábbelit cserélje ki, amennyiben a csere nem lehetséges az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül a bruttó 39.990.-Ft vételárat fizesse vissza a fogyasztónak.

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, 

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, hogy az Fgytv. 36. § (1) bekezdése alapján, ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

Budapest, 2014. január 13.

                                                                                   Pösztörné dr. Rácz Szilvia

                                                                                        eljáró tanács elnöke

Kapják:

1.        Fogyasztó

2.        Vállalkozás

3.     Irattár