Vissza az összes hírhez2014. június 20.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/3164/2013
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Vodafone Magyarország Zrt. (1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül javítsa meg, ha kijavítani nem tudja, vagy azt nem vállalja, akkor cserélje ki a hibás készüléket.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó kérelme szerint 2012.12.13. napján vásárolt egy mobiltelefont a vállalkozástól előfizetéssel. A készüléket 2013.10.17. napján visszavitte a szervizbe mikrofon hibával, előadása szerint hibátlan állapotban. A leadást követő két hét múlva a szerviz visszaküldte a készüléket, mivel azon mechanikai sérüléseket találtak. A fogyasztó ezzel nem ért egyet, mivel ő hibátlan állapotban adta le a készüléket. A vállalkozás felajánlotta, hogy ha a fogyasztó kifizeti a javítás költségét, akkor azt az összeget jóváírják a számláján. A fogyasztó ezzel sem ért egyet, mivel a javítás költségét nem tudja megelőlegezni, hiszen az túl magas lenne. A fogyasztó jelen eljárásban kérte a készülék javítását vagy cseréjét a vállalkozás részéről.
A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2014. január 15. napjának 10.00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.
A vállalkozása 2014. január 6. napján érkezett válasziratában előadta, hogy a náluk vásárolt készülékek szervízelését a gyártó látja el, így tudják biztosítani a készülékhez tartozó jótállást. A nyilvántartásuk szerint 2013. október 17. napján a telefonkészüléknél garancia megvonást történt.
A jótállási egyen feltüntetik, hogy „ a jótállási kötelezettség nem áll fenn, ha a hiba…szakszerűtlen kezelés vagy illetéktelen átalakítás .. értékesítés utáni bármilyen külső behatás eredménye. Ilyen esetben a javítás költsége a vásárlót terheli.”
Mindezek alapján, ha a szerviz a vásárlást követően keletkezett mechanikai sérülés nyomait tapasztalja, a Vodafone mentesül a jótállási felelősség alól, így jelen esetben a panaszt nem tartják jogosnak. A vállalkozás érdemi válasziratában továbbra is fenntartotta a korábbi javaslatát, miszerint a javítás költségét jóváírják a fogyasztó előfizetésén.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent az egyedül eljáró testületi taggal (dr Grafné dr Baranyi Dóra) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentett be, nem kérte az ügy háromtagú tanácsban történő elbírálását. A meghallgatáson a vállalkozás nem jelentek meg. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2013.12.30.-án átvette.
A meghallgatáson a fogyasztó fenntartotta az írásbeli kérelmében foglaltakat. Előadta, hogy nem tudja elfogadni a vállalkozás ajánlatát. Előadta, hogy teljesen hibátlan állapotban adta le a készüléket és egyébként sem érti, hogy a két kis hibának mi köze lenne a mikrofon meghibásodáshoz. Jelen eljárásban kérte a telefonkészülék javítását vagy cseréjét.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok alapján készülék garanciális hibája tekintetében megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
A becsatolt iratok alapján megállapítható, hogy a fogyasztó 2012. 12.13. napján vásárolt egy telefonkészüléket a vállalkozástól, melyet a jogszabályi kötelezettségen alapuló jótállási időn belül 2013.10.17. napján a mikrofon meghibásodása miatt szervizbe vitt.
A Polgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248.§ (1) bekezdése szerint: Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Mindezek alapján a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a termék nem gyártási hibás, illetve a hiba (a hiba oka) a teljesítés időpontjában nem volt meg a termékben. A vállalkozás a fogyasztó minőségi kifogást a szerviz garancia megvonásával elutasította, mivel a szerviz külső mechanikai sérülést talált. Az eljáró tanács álláspontja szerint a szerviz a jótállási időn belül nem jogosult megvonni a garanciát, mindösszesen véleményt mondhat arról, hogy álláspontja szerint a fogyasztó minőségi kifogása megalapozott-e vagy sem. A szerviz véleménye azonban nem egy független szakértői vélemény, ezért a Ptk 248 §-ban előírt bizonyítási kötelezettség teljesítéseként az eljáró tanács elfogadni nem tudja. Mindezek alapján mivel a gyártási hibához fűződő jogi vélelem nem dőlt meg, a vállalkozás hibásan teljesített.
Az eljáró tanácsa a mechanikai sérülés tekintetében megállapítja, hogy a fogyasztótól történt átvétel alkalmával készült jegyzőkönyvön az szerepel, hogy „karcos az előlap”, azonban olyan mechanikai sérülésről, melyre a szerviz hivatkozik, és amelyről fényképfelvételt küldtek, még utalás sincsen. Mindezek alapján megállapítható, hogy a becsatolt dokumentumok szerint a sérülés a szervizben történt, így ez alapján sem megalapozott a szerviz garancia megvonása.
Az eljáró tanács mindezeken túl megállapítja, hogy a szerviz a nyilatkozatában kizárólag ténymegállapítást tett a mechanikai sérülésről, azonban arra vonatkoztatva semminemű nyilatkozatot nem tett, hogy a hiba ennek az eredmény lenne.
A jótállási jegyen arról tájékoztatják a fogyasztókat, hogy „ a jótállási kötelezettség nem áll fenn, ha a hiba…szakszerűtlen kezelés vagy illetéktelen átalakítás .. értékesítés utáni bármilyen külső behatás eredménye.” Mivel a szerviz nem nyilatkozott a meghibásodás okáról, azaz arról, hogy az a külső mechanikai hatás eredménye lenne, így a vállalkozás erre történő hivatkozása sem megalapozott.
Hibás teljesítés esetén a jogosult a 306. § (1) bekezdés a-b pontja alapján elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Mindezek alapján az eljáró tanács elsődlegesen a javítás annak hiánya esetében a csere tekintetében találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.
Azonban a fél az Fgytv. 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055. Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2013. január 15.
Dr. Grafné dr. Baranyi Dóra
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
