Vissza az összes hírhez2015. április 15.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/3314/2014
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számonfogyasztó kérelmére aPuma Hungaria Kft. (1074 Budapest Rákóczi út 70.-72.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a lábbelit cserélje ki, ha arra nem képes, annak vételárát, azaz 17.595,- Ft-ot fizessen vissza a fogyasztó részére a hibás lábbeli egyidejű visszaszolgáltatása mellett.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2014.06.19-én vásárolt a vállalkozástól egy Puma márkájú cipőt 17.595,- Ft akciós vételáron. A cipőt nem napi rendszerességgel hordta, ennek ellenére alig 3 hónap elteltével-2014.10.04-én-visszavitte a lábbelit az üzletbe és minőségi kifogást terjesztett elő, mert a balos cipő orr részénél a gumi kezdett leválni és itt anyagkopás is volt. A jobbos párnál a gumi szintén levált, a talpbetét szétjött. A kéregbélés minkét párnál kikopott. A fogyasztó kérte a cipő vételárát vagy a levásárlási lehetőséget. A vállalkozás a minőségi kifogásról jegyzőkönyvet vett fel, melyen jelezte, hogy szakértőhöz fordul a hiba okának kiderítéséhez. A HOFFER Bt. 2014.10.27-én kiadott szakvéleményében elutasította a fogyasztói kifogást azzal, hogy nem állapítható meg a meghibásodással kapcsolatban anyag- vagy gyártási hiba, mert a károsodások használati jellegű problémákra vezethetők vissza. A fogyasztó nem értett egyet a szakértői véleménnyel, mert nincsen ortopédiai lábrendellenessége és jó méretű cipőt választott. Ezután a fogyasztó a Budapesti Békéltető Testülethez fordult és az eljárásban kérte, hogy a vállalkozás a cipő vételárát, azaz 17.595,- Ft-ot fizesse vissza részére vagy biztosítsa annak levásárlási lehetőségét. Kérelméhez csatolta a cipő nyugtáját, a minőségi kifogásról felvett jegyzőkönyvet és a szakértői véleményt. Jelölési jogával nem élt.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Kolyvek Antónia személyében.
A meghallgatás 2014.12.10. 11.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó szabályszerű értesítésre megjelent. Az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárást nem terjesztett elő. A meghallgatáson a kérelmét az írásbelivel egyezően fenntartotta. Szemrevételezés céljából elhozta a lábbelit.
A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. A meghallgatásra szóló meghívót a posta 2014.11.26-án „nem kereste” jelzéssel küldte vissza, tehát a kézbesítési vélelem beállt. A vállalkozás a meghallgatáson nem jelent meg és a meghallgatást megelőzően érdemi válasziratot sem küldött, így az eljárásban nem volt együttműködő.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok alapján az alábbiak szerint tartotta részben megalapozottnak a fogyasztói kérelmet.
A fogyasztó nyugtával igazoltan 2014.06.19-én vásárolt egy Puma márkájú cipőt a vállalkozástól 17.595,- Ft vételáron. A becsatolt nyugta szerint a cipő eredeti ára 31.990,- Ft volt, de utolsó párként akcióban vásárolta a fogyasztó. Erre –3,5 hónapon belül- 2014.10.04-én- minőségi kifogást tett.
A HOFFER Bt. 2014.10.27-én kelt szakértői véleménye szerint mindkét lábbeli felsőrésze deformált, kinyomódott a nagy és kis lábujjaknál. A jobbos lábbeli belső oldalán kb. 3 cm, a balos cipő orr részén kb. 2 cm hosszan a talp elvált a felsőrésztől. A felsőrész és a talp kopását, szakadását, a lábbelit ér külső mechanikai hatás okozta és az egyedi járás. Mindkét lábbeli fejbélése anyaghiányosan kikopott a nagy- és a kis lábujjaknál, a kéregbélés anyaghiányosan kikopott, mely arra utal, hogy nem megfelelő hosszúságú illetve bőségű cipőt választott a vásárló illetve a lábbeli lábhoz rögzítettsége nem volt megfelelő.
A bélések kikopása összességében visszavezethető a lábbeli lábhoz lazán rögzített állapotban történő használatára, a lábbeli cipőkanál nélküli felvételére, valamint a kéregrész letaposására. A fent említett elváltozások nem minősülnek gyári vagy rejtett hibának, hanem használati eredetű elváltozások. A talpválás javítható lenne, de azt a cipő egyéb károsodásai miatt értelmetlennek tartja elvégezni. A fogyasztó kérelme így megalapozatlan.
Az eljáró tanács szemrevételezte a cipőt, mely egy sötétkék bőr felsőrészű fűzős kivitelű utcai cipő. A cipő felsőrészén az orrnál az anyag sérült, lekopott, a gumiszalag körben több helyen levált és a kéregbélés is anyaghiányosan kikopott.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a felsőrész sérüléseire és a kéregbélés kikopásának okaira a csatolt szakvélemény pusztán feltételezéseket tartalmaz, mint azt, hogy nem bekötött állapotban használta a fogyasztó vagy nem használt cipőkanalat. Egy megfelelő anyagból készült és gyártási szempontokból megfelelő minőségű cipőnek legalább 6 hónapot ki kell bírnia úgy, hogy ne menjen tönkre visszafordíthatatlanul. A szakértői vélemény így a 6 hónapos vélelmi időt nem döntötte meg. A lábbeli talprésze ugyan ragasztással javítható lenne, de a többi minőségi hiba nem, így az eljáró tanács a szavatossági jogi sorrendet is betartva elsődlegesen cserére, másodlagosan pedig a vételár visszafizetésére kérte a vállalkozást.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. tv-a továbbiakban Ptk.- 6:123. § - a szerint:
„(1) A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, így
c) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy - ha nem a kötelezett állítja elő a szolgáltatás tárgyát - a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentésével.”
A Ptk. 6:157. §- a szerint: „ (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.”
A Ptk. 6:158. §- a szerint: „Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.”
A Ptk. 6:159. §- a szerint: „(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.”
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B §-a szerint: „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2014. december 10.
Dr. Kolyvek Antónia
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
