Hírek

2015. április 15.

Budapesti Békéltető Testület

1016 Budapest, Krisztina krt.99.

 Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10

Telefon:488-2131 Fax:488-2186

e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu

BBT/3475/2014

Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Prémium Immo Ingatlanüzemeltető Kft. (1026 Budapest, Hargitai u. 1. II/2.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

A J Á N L Á S T

teszi:

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül vállalkozás 2006 évig visszamenőleg számoljon el az üdülőhasználattal kapcsolatosan fogyasztó által fizetett fenntartási díjakkal a fogyasztónak 2013. évben fennálló 88.155,-Ft túlfizetés figyelembe vételével és biztosítsa fogyasztó részére az üdülőhasználatot. 

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

INDOKOLÁS

A fogyasztó írásbeli kérelme szerint 2006. évben üdülési jogot vásárolt a Birdland villaparkban Bükkfürdőn. Az éves fenntartási költség a szerződés szerint 50eFt+Áfa volt, amelyet az éves infláció mértékével volt jogosult emelni a vállalkozás. 2008. évben 81.480,-Ft összegre emelték a fenntartási díj összegét, amelyet fogyasztó akkor is és most is elfogadhatatlannak tartott. Vállalkozás az emeléseket nem indokolta meg, a vállalkozás ügyvédjével sem sikerül tisztázni a kérdést. Fogyasztó a szerződés szerint fizetendő díjon felül is megfizette a teljes követelt fenntartási díjat, azaz az emelt összegű fenntartási díjat. Fogyasztó számítása szerint 2013. évben 88.155,-Ft túlfizetésben voltak.

Fogyasztó felvette vállalkozás koordinátorával Kovács Katával a kapcsolatot annak érdekében, hogy 2014. évben igénybe vegye az üdülőt, azonban a megérkezéskor az apartmant nem tudták igénybe venni és haza kellett utaznia.

Fogyasztó kérelméhez mellékelten csatolta a:

-          Üdülőhasználati Szerződést (BK000087/1)

-          Vállalkozással folytatott levelezését.

Fogyasztó írásbeli kérelmében kérte a fenntartási díjak és az elmaradt üdülési hét miatt kárpótlását.

A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.  A meghallgatások 2014.12.29. napja 08.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.

Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

Vállalkozás válasziratában vitatta fogyasztó igényét, továbbra is követelte a 2013. és 2014. évre megállapított fenntartási díjakat.

A meghallgatásokon fogyasztók személyesen megjelentek, az eljáró tanáccsal szemben kifogást nem terjesztettek elő.

Fogyasztók a meghallgatáson fenntartották az írásbeli kérelmükben előadottakat. Ezen túl elmondták, hogy az üdülési jogot abból a célból vásárolták, hogy azt elcseréljék valamilyen külföldi üdülésre. Már a kezdetek kezdetén problémát jelentett ez az ügy, fogyasztónak pert is kellett indítania e miatt. Az üdülési jogot nem használták ki minden évben, azonban már 100e Ft fölé emelte a vállalkozás a fenntartási díjat, ezért a szerződés megszüntetésén gondolkodnak. Fogyasztó az éves infláció mértékével történt emelést nem vitatja, ugyanakkor az ezen felüli emeléseket nem tartja jogosnak, vitatja, nem közöltek vele semmilyen szolgáltatás növekedést, nem indokolta vállalkozás a díj emelését. Becsatolja azt a levelet, amelyet vállalkozásnak is megküldött és amelyben számításait levezette és kiszámolta, hogy 2013. évben 88.155,-Ft túlfizetésben voltak.

Fogyasztó kérte a szerződésében szereplő díj megállapítását és a túlfizetése beszámítását valamint az üdülőhasználat biztosítását.

A fogyasztó kérelme alapos.

A fogyasztó kérelmében előadott körülményeket az alábbi okiratokkal igazolta:

1.      Üdülőhasználati Szerződés

2.      Vállalkozással folytatott levelezés

Vállalkozás és fogyasztó üdülőhasználati szerződést kötött 2006. évben, amely szerződés alapján megvásárolta a jelenleg vállalkozás kezelésében lévő B537 számú Üdülőingatlan használati jogát évente 1 hét időtartamra 2007. évtől számított 30 évre. A szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) és az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet (Korm.r.)az alkalmazandó jogszabályok.

(141/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről 31.§ alapján a Korm.r. alkalmazandó jogszabály jelen üggyel érintett szerződésre.)

Fogyasztó és vállalkozás jogelődje a BK000087/1 számú Üdülőhasználati Szerződés 10. pontjában abban állapodtak meg, hogy fogyasztó a szerződés 4. pontjában meghatározott éves használati díjat – amely az ingatlan fenntartásával és karbantartásával kapcsolatos költség – azaz 50.000,-Ft +Áfa/év díjat fizet meg vállalkozásnak.

A szerződés 4. pontja szerint vállalkozás jogosult a díjat emelni az éves infláció mértékével évente. Ezen túl az Üdülőingatlan használatával összefüggésben nyújtott szolgáltatások bővülésével kapcsolatos ésszerű és indokolt költségnövekedésének együttes mértékével jogosult a vállalkozás az éves díjat emelni.

Fogyasztó az éves infláció mértékével történt emelést nem vitatja, ugyanakkor az ezen felüli emeléseket nem tartja jogosnak, vitatja, nem közöltek vele semmilyen szolgáltatás növekedést, nem indokolta vállalkozás a díj emelését.

A Ptk. 198. § (1) bekezdése szerint:

„A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.”

Fogyasztó számítása helyes, a szerződés szerint fizetendő díjak éves bontásban:

2006. 50.000,-Ft ­+Áfa                                                                   

2007. 50.000,-Ft ­+Áfa

2008. 64.740,-Ft (infláció 7,9%)

2009. 68.688,-Ft (infláció 6,1%)

2010. 74.556,-Ft (infláció 4,2%)

2011. 77.463,-Ft (infláció 3,9%)

2012. 82.003,-Ft (infláció 5,7%)

2013. 85,812,-Ft (infláció 3%)

összegűek lettek volna jogszerűen, amely szerint fogyasztónak összesen 465.980,-ft összeget kellett volna fizetnie.

A jogszerűen fizetendő díjak helyett vállalkozás az alábbi díjakat követeli/követelte fogyasztótól éves bontásban, amelyet 2012. évig megfizetett fogyasztó:

2006. 50.000,-Ft+áfa

2007.50.000,-Ft+áfa

2008. 80.160,-Ft

2009. 95.577,-Ft

2010. 88.400,-Ft

2011. 92.500,-Ft

2012. 97.500,-Ft

2013. 103.000,-Ft

2014. 105.000,-Ft

Összesen 2012. évig 554.135,-Ft összeget számlázott ki vállalkozás fogyasztó részére szerződés ellenesen, amelyet fogyasztó megfizetett vállalkozás részére fenntartásainak közlése mellett.

A két összeg közötti különbség 88.155,-Ft, amely összeg erejéig fogyasztó túlfizetésben volt 2013. évben.

Vállalkozás nem jogosult a szerződés szerinti használati díj emelésére az infláció mértékén felül addig, amíg nem indokolja az ésszerű szolgáltatásnövelést. Ezért a szerződésben rögzített díjakon felül nem jogosult további díjakat követelni.

Köteles elszámolni vállalkozás a fogyasztó túlfizetését és biztosítani köteles a fogyasztó részére az üdülőingatlanának használatát. Az ezzel kapcsolatos fogyasztói nem vagyoni kárral kapcsolatos igényről jelen eljárásban nincs lehetőség dönteni.

Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapján az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, 

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

Budapest, 2014. december 29.

Dr. Geönczeöl Csaba

eljáró tanács elnöke

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár