Hírek

Budapesti Békéltető Testület

1016. Budapest, Krisztina krt. 99.

levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10. tel.: 488-213 1; fax: 488-2186    e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)     BBT/3942/2015   A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az Elektromágus Kft. (1223 Budapest Nagytétényi út 190. B. épé. I/2.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő   A J Á N L Á S T teszi:   A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a gáztűzhely javítását végezze el a fogyasztó részére.   A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.   INDOKOLÁS   A fogyasztó kérelme szerint a lakásában lévő PELGRIN gyártmányú gáztűzhely egyik égőjének javítását (fúvókatisztítás) a vállalkozás szerelője eredménytelenül végezte el. Ennek pótlására kérte a szerelőt, illetve a vállalkozás ügyfélszolgálatát is. Mindkét esetben ígéretet kapott, de a munka elvégzése nem történt meg. Ezek után írásban is megkereste a vállalkozást, de nem reagáltak. A fogyasztó kérte a megrendelt és kifizetett munka (gáztűzhely egyik égőjének teljes értékű megtisztítása) elvégzését a vállalkozástól.   A fogyasztó kérelméhez csatolta a vállalkozásnak írt levelet, munkalapot, névjegykártyát.   A meghallgatás 2016. 01. 20. időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.   Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Felhívta figyelmét továbbá az Fgytv. 29. § (11) bekezdésében foglalt, békéltető testülettel szemben fennálló együttműködési kötelezettségére és arra, hogy annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor.   A vállalkozás válasziratot a meghallgatás időpontjáig nem terjesztett elő.   A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjaival (Dr. Kispál Edit, Dr. Geri István, Lednyiczky Zsigmond) szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő. A vállalkozás nem jelent meg a meghallgatáson. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést képviselője 2015. 12. 21-én átvette.   A fogyasztó a meghallgatáson elmondta, hogy két dolgot kért a vállalkozástól, a gázkazán és a gáztűzhely rendbe tételét. A gázkazánt begyújtották, rendben találták. A gáztűzhely szétszerelte a szerelő, begyújtotta, de akkor is kisebb volt a lángja az égőnek. Szóban azt a tájékoztatást kapta, hogy ez így normális, de felhívta a gyártót és tájékoztatták, hogy a két egyforma méretű égőnek, egyforma lánggal kell égnie. A vállalkozásnak 2015. október 29-én írta az emailt, a meghallgatáson csatolta is az erre vonatkozó bizonyítékot.   Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.   A fogyasztónál a csatolt iratok tanúsága szerint 2015. 10. 01-én végzett szerelést a vállalkozás munkatársa. A bejelentett hiba: általános karbantartás, mely elvégzésre került és a tűzhely fúvókák tisztítása is feltüntetésre került. A fogyasztó 13.800 Ft munkadíjat fizetett ki. A munkalap tanúsága szerint az elvégzett munkára 1 hónap, az új beszerelt alkatrészekre 6 hónap garanciát vállal a vállalkozás.   A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:171. § (1) bekezdése szerint: Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.   A 6:123. § rendelkezik a szolgáltatás minőségéről, eszerint: A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, így alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta; alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak; rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy - ha nem a kötelezett állítja elő a szolgáltatás tárgyát - a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését; rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal; és meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.   A hibás teljesítésről a 6:157. § (1) bekezdése az alábbiakat mondja: A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.   Az igényérvényesítésről a 6:159. § (1-2) bekezdése rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.   A fogyasztó a munkalapon szereplő 1 hónapos jótállási időn belül a meghibásodás észlelését követően bejelentette a hibát a vállalkozás részére mind telefonon, mind írásban 2015. 10. 29-én. Így a vállalkozást terhelte annak bizonyítása, hogy a munka elvégzése nem hibás.   A vállalkozás egyáltalán nem készíttetett szakvéleményt, ki sem ment megnézni a bejelentett hibát, nem foglalkozott a panasszal.   Az eljáró tanács határozott álláspontja az, hogy amennyiben a vállalkozás vitatja a hibát, akkor független szakvéleményt kell beszereznie annak bizonyítására, hogy az elvégzett munka nem hibás. Az eljáró tanács álláspontja szerint egy szakértői vizsgálatnak a megbízás figyelembevételével az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie, a szakértőnek a tudomány mindenkori állásának figyelembevételével a szóba jövő vizsgálati eljárásokat és módszereket alkalmaznia kell, és azok alapján körültekintően és részrehajlás nélkül kell megadnia szakvéleményét.   Független szakvélemény hiányában az eljáró tanács számára a vállalkozás nem tudta magát kimenteni jótállási kötelezettsége alól, az elvégzett munkát hibásnak kell tekinteni.   Az eljáró tanács megítélése szerint figyelembe véve a jogszabályi sorrendet is, és a fogyasztó kérelmét is, a munka újbóli elvégzésére, azaz a gáztűzhely javítására köteles a vállalkozás.   Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.   A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapján az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

1. a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
2. b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
3. c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.” Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.   Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”   Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.   Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás az Fgytv. 29. § 11. §-ban foglalt együttműködési kötelezettségét megszegte, továbbá magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerint 2015. 12. 17-én kiküldött és a vállalkozás által átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg. Az Fgytv. 29. § (12) szerint: „A (11) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségét megsértő vállalkozásról a békéltető testület értesíti a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot.”   Az Fgytv 36/B. § -a szerint  “A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”   Az eljáró tanács felhívja a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 30. § (3) bekezdése szerint: „Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.” Ezért a jelen döntésben szereplő személyes adatok, a felek és az eljáró tanács megnevezése, továbbá a döntés tartalma is csak jogszabályban meghatározott esetekben és módon hozható nyilvánosságra.     Budapest, 2016. január 20.     Dr. Kispál Edit eljáró tanács elnöke   Dr. Geri István eljáró tanácstag   Lednyiczky Zsigmond eljáró tanácstag     Kapják:

1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár