BBT/4186/2015. a Vodafone Magyarország Zrt. (1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6.) vállalkozással szemben

Budapesti Békéltető Testület 1016 Budapest, Krisztina krt.99.  Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10 Telefon:488-2131 Fax:488-2186 e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu     BBT/4186/2015   Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Vodafone Magyarország Zrt. (1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6.) vállalkozással szemben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében folyamatban levő ügyben az eljáró tanács alulírott napon a következő   A J Á N L Á S T teszi:   A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül javítsa ki a fogyasztó által 2014.12.05. napján vásárolt Sony Xperia Aqua NFC Handset készüléket.   A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.   INDOKOLÁS A fogyasztó kérelme szerint az általa vásárolt Sony Xperia készülék november elején különböző hibákat kezdett el produkálni, így különösen lassan töltött, hamar lemerült. Visszavitte a készüléket az üzletbe, de onnan szervizbe küldték őt, a szerviz pedig elutasította a kérelmét, amit a fogyasztó méltánytalannak tart. Álláspontja szerint egy alig egy éves készüléknek nem szabadna ilyen állapotban lennie.   Érvényesíteni kívánt igényként a készülék javítását jelölte meg. Kérelméhez csatolta a Készülék vásárlását igazoló számlát, mely szerint azt a vállalkozás Westend City Center üzletházban lévő üzletében, 2014.12.05. napján vásárolta 51.312,- Ft vételáron. A termék jótállási jegye szerint a hibabejelentés időpontja 2015.11.05., a bejelentett hiba pedig „töltés, kapacitás”. Csatolta továbbá a Cordon Electronics Kft. 2015.11.10. napján kelt, szakvélemény megjelölésű okiratát is. E  szerint „[A] készülékben ismeretlen eredetű mechanikai sérülés nyomai találhatók, melynek keletkezési körülményeit a szerviz nem képes megállapítani, így kizárólag ténymegállapítást tud végezni. Az áramköri panel rétegei és az elektromos alkatrészek között vissza nem fordítható károsodás keletkezett, ezért javítását a gyártói utasítások értelmében, garanciában nem tudjuk vállalni. A készülék javítása csak garancián kívül, térítéses úton lehetséges, mely után az eredeti garancia él tovább. A javítás várható költségéről, előzetes bevizsgálást követően tudunk csak nyilatkozni.” A csatolt példány okiraton aláírás egyáltalán nem, csak a Cordon Electronics Kft. bélyegzőlenyomata látszik. A szintén csatolt, a szakvélemény mellékletét képező fényképfelvételeken a készülék erősen korrodált belső panel eleme látszik. Csatolta továbbá panaszkönyvi bejegyzését és a kapott választ.   A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.   A meghallgatás 2016.02.02. napjának 10:00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.   Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.  Felhívta figyelmét továbbá az Fgytv. 29. § (11) bekezdésében foglalt, békéltető testülettel szemben fennálló együttműködési kötelezettségére és arra, hogy annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor.   A vállalkozás válasziratában akként nyilatkozott, hogy a szakszerviz által kiadott szakvélemény megállapításait fogadják el valósnak, illetve utalt arra is, hogy mivel a mechanikai sérülés feltehetően a készülék beázásából származhatott, a használati útmutató szerint ahhoz, hogy a készülék valóban vízálló legyen, valamennyi foglalatot szorosan le kell zárni. Emellett hivatkozott arra, hogy a panaszkezelési folyamatuk mindenben megfelelt a vonatkozó hatályos jogszabályoknak.   A meghallgatáson megjelent a fogyasztó személyesen, és a vállalkozás képviseletében XY és DY meghatalmazottak, akik meghatalmazásukat csatolták. Az egyedül eljáró testületi tag személye ellen kifogással a felek nem éltek, kizárási indítványt nem terjesztettek elő.   A fogyasztó a meghallgatás során a kérelmében foglaltakat adta elő. Elmondta, hogy a készülék biztosan nem ázhatott be, de ha úgy történt, az viszont szintén a vállalkozás hibája, hiszen ő vízállókészüléket vásárolt, és azt megfelelően kezelte.   A vállalkozás képviselője a válasziratában foglaltakon túlmenően hivatkozott arra is, hogy a válaszirathoz csatolt átvételi elismervény szerint a készüléknek a szervizbe történő leadásakor a munkatárs rögzítette az átvételi elismervényen, hogy a csatlakozófedelek sérültek, karcosak.   A fogyasztó jelezte, hogy még ha így is lenne, de nincs így, akkor sem magyarázza meg a szakvélemény, hogy miért nem tölt fel a készülék, és miért merül gyorsan, mi az összefüggés a kettő között, mert ha tényleg ennyire rozsdás a telefonja belseje, mint ahogyan az a képen látszik, akkor már régen fel kellett volna merülnie nagyon sok hibának, de nem volt ilyen.   A fogyasztó kérelme alapos.   A becsatolt iratok és a felek meghallgatása alapján az eljáró tanács az alábbi tényállást állapította meg. Fogyasztó 2014.12.05. napján a vállalkozás üzletében egy darab Sony Xperia Aqua NFC Handset készüléket vásárolt 51.312,- Ft vételáron. A termék hibáját, miszerint a készülék lassan tölt fel, és hamar lemerül, 2015.11.05. napján jelezte a vállalkozás felé. A vállalkozás a 2015.11.10. napján kelt, a szakszerviz által írt szakvélemény elnevezésű okirat alapján elutasította, mivel annak megállapításai szerint a készüléket mechanikai sérülés érte, ezért az gyártói utasítás alapján garanciálisan nem javítható.   A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 6:171. §  szerint:   6:171. § [Jótállás] (1) Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.   A termék a vállalkozás által sem vitatottan az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás alá esik, és a fogyasztó a termék hibáját a vásárlástól számított egy éven belül jelentette be a vállalkozás felé.   A vállalkozás kimentési kötelezettségének a szerviz által kiállított jegyzőkönyv megállapításai alkalmazásával kívánt eleget tenni, ez azonban arra nem volt alkalmas, az alábbi indokok alapján.   A szerviz a mechanikai sérülést kizárólag tényként állapítja meg, és nem tesz kísérletet annak okai feltárására. Az a kitétel, mely szerint „[A] javítás várható költségéről, előzetes bevizsgálást követően tudunk csak nyilatkozni” azt valószínűsíti, hogy a hiba okának valós feltárása nem történt meg. Ennek hiányában pedig nem zárható ki a jótállásra kötelezett teljesítési kötelezettsége.   Ahhoz, hogy a rendeltetésellenes használat megalapozza a vállalkozás jótállási kötelezettségei alól történő mentesülését, bizonyítani szükséges mind a rendeltetésellenes használat, vagyis a mechanikai sérülés feltételezett alapja - tényét, mind pedig azt, hogy a hiba (oka) és e között a használati magatartás között ok-okozati összefüggés áll fenn.   A szakvélemény nem tartalmazza azt a konkrét fogyasztói magatartást, melyben a rendeltetésellenes használatot látja, és az ok-okozati összefüggést sem jelöli meg. Az elutasítás oka önmagában annak a ténynek a leírása, hogy a készülék hibás, mely a fogyasztó kérelmének elutasítására nyilvánvalóan nem lehet alap.   A termék tehát hibás, és a vállalkozás nem mentette ki magát a garanciális kötelezettségei teljesítése alól.   A hibás teljesítés esetén a fogyasztó által igényelhető jogokat a Ptk. 6:159. § határozza meg. 6:159. § [Kellékszavatossági jogok] (2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
  1. a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
  2. b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
(3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.   A fogyasztó igénye a készülék kijavítására terjedt ki. Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.   A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól az Fgytv. 34. § (3), illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint.   Az Fgytv. 34. § (3) bekezdése alapján „A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha
  1. a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
  2. b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
  3. c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.”
  Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „ A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl - az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”   Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.   Az ajánlás kijavítására az Fgytv. 35. § alapján van lehetőség a következők szerint: „ (1) A határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve az ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést. (2) Ha a tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a határozat, illetve az ajánlás részévé válik. (3) A tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.”   Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”   Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: „Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.”   Az Fgytv. 34. § (1) bekezdése szerint: „A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.”   Az eljáró tanács felhívja a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv.  30. § (3) bekezdése szerint „ Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.” Ezért a jelen döntésben szereplő személyes adatok, továbbá a döntés tartalma is csak jogszabályban meghatározott esetekben és módon hozhatók nyilvánosságra.     Budapest, 2016. február 2.     Dr. Noviczki Csilla eljáró tanács elnöke   Kapják:
  1. Fogyasztó
  2. Vállalkozás
  3. Irattár