Vissza az összes hírhez2013. június 17.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/58/2013
az ST Sport Kft. Stop Shop Óbuda (1036 Budapest Bécsi út 136.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a cipőt cserélje ki, amennyiben nem tudja cserélni, akkor ugyanezen határidőn belül fizesse vissza a cipő vételárát 14.394 Ft-ot a fogyasztó részére.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2012. 07. 19-én vásárolt Y. márkájú cipőt a vállalkozástól 14.394 Ft vételárért. A cipő mindkét talpa négy hónap múlva ki- illetve átlyukadt, ezért 2012. 11. 29-én visszavitte a vállalkozáshoz. A vállalkozás szakvéleményre hivatkozva elutasította a panaszt, ezt a fogyasztó nem fogadta el, mert az egyéni járásmóddal magyarázza a szakértő a hibát, pedig nem tekintették meg a cipő viselőjének járás- és lábsajátosságait, így nem tudhatják, hogy a kopás annak köszönhető-e. A fogyasztó álláspontja szerint a szakvélemény nem bizonyította annak ellenkezőjét, hogy vélelem szól amellett, hogy a vásárlástól számított 6 hónapon belül felismert hiba már a teljesítéskor megvolt. A fogyasztó kérte a vételár, 14.394 Ft visszatérítését a vállalkozástól.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2013. 02. 04-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
A felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
A meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére a vállalkozás nem jelent meg. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést képviselője 2013. 01. 16-án átvette. A vállalkozás válasziratot a meghallgatás időpontjáig nem küldött. A vállalkozás a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.
A fogyasztó a kérelméhez csatolta X Kft szakvéleményét, jegyzőkönyvet a fogyasztó minőségi kifogásáról, a vásárlást igazoló nyugtát, használati utasítást, fényképfelvételeket, valamint a meghallgatáson bemutatta a cipőt is.
A fogyasztó a meghallgatáson elmondta, hogy a nyári időszakban nem is viselték a cipőt, csak amikor már kicsit hűvösebbre fordult az idő, így a tényleges használat jóval kevesebb volt négy hónapnál.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása, a cipő szemrevételezése alapján részben megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
APolgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény 277. § (1) bekezdése alapján: A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.
A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdése rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
A 305/A. § (2) bekezdése szerint: Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Az igényérvényesítésről pedig a 306. § (1) bekezdés (a-b) pontja az alábbiakat írja elő: Hibás teljesítés esetén a jogosultelsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A fogyasztó a csatolt iratok tanúsága szerint 2012. 07. 19-én vásárolta a cipőt 14.394 Ft vételárért, és 2012. 11. 29-én vitte vissza azt a vállalkozáshoz azzal a hibával, hogy a cipő mindkét párjánál a sarok rész a talpnál kikopott a gumi, illetve az orr résznél is lekopott. A sarokrész kilyukadt a járó felületnél.
A vállalkozás által beszerzett szakvélemény megállapításai szerint a termék vizsgálata szemrevételes módszerrel lett elvégezve. Megállapításai szerint mindkét lábbeli, de különösen a ballábas formatalpának sarokrésze erősen megkopott, lyukas. Mindkét cipő orr-részén az oldalszalag megkopott, sérült, szakadozik. A jobblábas lábbeli orr-részén a felsőrészen több sorban karcolások láthatók.
A vásárló által kifogásolt sarokkopással kapcsolatban a szakértőnek nincs lehetősége a vásárló járás-, ill. lábsajátosságának megtekintésére, ezért az értékelés kizárólag a reklamált lábbeli jellemzői alapján végezhető el. A lábbeli szemrevételes vizsgálata alapján megállapította, hogy mindkét cipő sarokrészén a járótalp erősen megkopott, kilyukadt. Mindkét lábbeli esetében a sarokrészek járás- vagy lábsajátosság miatt intenzív kopásnak kitett részén a cipőt viselő már a talp alatti felületet koptatta. A sarokrész intenzív kopása tekintetében anyag- és/vagy gyártási hiba nem állapítható meg.
A lábbeli felsőrészén és az oldalszalagon látható károsodásokkal, kopásokkal kapcsolatban - azok kinézete és jellege alapján - szemrevételes vizsgálattal arra lehet következtetni, hogy a meghibásodások valamilyen külső, akár véletlenszerű, de a rendeltetésszerű használattal összefüggésbe nem hozható mechanikai hatások következtében jöttek létre.
A kifogásolt károsodások esetében anyag- vagy gyártási hiba nem állapítható meg.
Összefoglalva: a fent leírtak alapján a vásárló hibás teljesítésre vonatkozó kifogása nem tekinthető jogosnak.
Az eljáró tanács a cipők szemrevételezése során megállapította, hogy mindkét cipőn, a sarokrészen a talp kikopott, kilyukadt, a márkát tartalmazó felirat eltűnt. A cipők elülső részén kopott az oldalszalag, illetve apró karcolások láthatók a felsőrészen, de a fogyasztó ezt nem reklamálta.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a fent idézett jogszabály meghatározza, hogy a terméknek rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál/termékeknél szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat. Ezzel szemben a vásárlást követő 4,5 hónap múlva vette észre a hibákat a fogyasztó, és vált számára hordhatatlanná a lábbeli.
A szakvélemény egyáltalán nem tér ki konkrétan arra, hogy a meghibásodásokat mi okozhatta, mindössze feltételezéseket tartalmaz a lábbeli viselőjének egyedi járássajátossága tekintetében. Annak ellenére teszi ezt, hogy a fogyasztóval nem találkozott, nem vizsgálta a láb és járássajátosságát, sőt külön ki is tér erre, hogy ez nem történt meg.
Ezek alapján a szakvélemény a hiba okát nem tárja fel, pedig a szakértő vizsgálatának az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie, csak feltételezéseket tartalmaz, nem derül ki belőle, hogy mi alapján állapítja meg tényként, hogy a fogyasztó láb, illetve járássajátossága okozta a hibát, és nem vezethető vissza anyag- és/vagy gyártási hibára a meghibásodás.
A jogszabály ellenkező bizonyításig vélelmezi, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Az eljáró tanács álláspontja szerint a korábban írtak alapján a vállalkozás a szakvéleménnyel nem tudta kimenteni magát ez alól a vélelem alól.
Az eljáró tanács álláspontja szerint tekintettel a jogszabályi sorrendre is, elsősorban cserére, ennek hiányában elállásra jogosult a fogyasztó.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29 § (8) bekezdése szerint 2012. 12. 18-án kiküldött és átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. § -a szerint “A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2013. február 04.
Dr. Kispál Edit
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
