Vissza az összes hírhez2013. augusztus 21.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/916/2013
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon a fogyasztó kérelmére az ElectroMarket Hungary Kereskedelmi Kft. (1113 Budapest, Badacsonyi u. 6. Fsz. 2.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül javítsa meg a hibás a készüléket, ha kijavítani nem tudja vagy azt nem vállalja, akkor ugyanezen határidőn belül cserélje ki azt vagy fizesse vissza a vételárat 56.390 Ft-ot (azaz: ötvenhatezer-háromszázkilencven forintot) .
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2012.08.31.-én vásárolt a vállalkozástól egy X márkájú mobiltelefont. A vásárlást követően 2013 februárjában a készülék meghibásodott, így azt visszavitte a vállalkozónak, aki továbbította azt a szervizbe. A készüléket 2013. 03.12. napján kapta vissza a fogyasztó azzal, hogy a garanciát megvonták. A garancia megvonását az XY. szerviz álláspontjára alapították. A fogyasztó nem ért egyet a garancia megvonásával és jelen eljárásban kérte a készülék javítását, cseréjét vagy a vételár visszafizetését a vállalkozástól. Kérelméhez csatolta a vásárlást igazoló nyugtát, a garancia levelet, a szervizmunkalapot, az XY. szerviz 2013.03.05. napján keltezett levelét, fényképeket.
A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.
A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2013. május 9. napjának 11.00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.
A vállalkozása 2013. április 25. napján érkezett válasziratában előadta, hogy a fogyasztónak már a készülék leadásakor jelezték, hogy mivel az előlap törött, ezért valószínűleg a garanciális javítás nem lehetséges. A készüléket átvitték az XY. szervizbe, hogy vegyék át azt garanciális javításra azonban azt nem vették át a kijelző törése miatt. A vállalkozás kérte, hogy ezt írásban is indokolják meg, melyet a 2013. 03.05. napján tett levelükben meg is tettek.
Álláspontjuk szerint, a garanciális körben elvégezhető javítások körét a szervizátvevő jogosult megállapítani, így nekik nem áll módjukban a készülék garanciális körben való javítása, cseréje. Mindezek alapján a telefon javítása csak térítés keretében lehetséges.
A meghallgatáson megjelent a fogyasztó, a vállalkozás nem jelent meg. Fogyasztó az egyedül eljáró testületi taggal (dr Grafné dr Baranyi Dóra) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentett be, nem kérte az ügy háromtagú tanácsban történő elbírálását. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2013.04.23-án átvette.
A fogyasztó a meghallgatáson fenntartotta az írásbeli kérelmében foglaltakat. Előadta, hogy szerinte a telefonon található meghibásodás gyártási hiba eredetű és az rendeltetésszerű használat következtében jelentkezett. A X. szerviz nyilatkozata pedig nem elfogadható, mivel az nem az ő telefonjának hibájára vonatkozik, hanem egy általános kijelentést tartalmaz.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
A Polgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248.§ (1) bekezdése szerint: Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Mindezek alapján a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a termék nem gyártási hibás, illetve a hiba (a hiba oka) a teljesítés időpontjában nem volt meg a termékben.
Vállalkozás a bizonyítási kötelezettség teljesítésének érdekében szakértőt nem bízott meg a minőségi kifogás kivizsgálására, így a gyártási hibához fűződő jogi vélelem nem dőlt meg. Önmagában az, hogy repedés található a készüléken nem magyarázza a rendeltetésellenes használatot, ez alapján a garanciális jogok nem vonhatóak meg, hiszen bizonyítani kell, hogy a repedések nem gyártási hiba eredetűek.
A vállalkozás által becsatolt X. szerviz nem jogosult szakvélemény kiadására, azt nem is ebben a minőségben, hanem szervizként adta ki. A nyilatkozat egyébként sem a konkrét telefonra illetve hibára vonatkozik, hanem egy általános kijelentést tartalmaz, miszerint: „Amennyiben a készüléken nem garanciális körben javítható hibajelenség tapasztalható, annak kijavításáig a szerviz visszautasíthatja a garanciális körben kezelhető hibajelenségek kezelését.” Kijelentik továbbá, hogy a XY márkájú készülékek garanciális javítását nem ők végzik, azonban ez a szabály minden szervizre vonatkozik.
Mindezek alapján mivel a gyártási hibához fűződő jogi vélelem nem dőlt meg, a vállalkozás hibásan teljesített.
Hibás teljesítés esetén a jogosulta 306. § (1) bekezdés a-b pontja alapján elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Mindezek alapján tekintettel a törvényi sorrendre és a fogyasztó kérelmére az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.
Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2013. május 9.
dr. Grafné Dr Baranyi Dóra
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
