Hírek

Egy svájci nő kezdeményezte az EUB előzetes döntéshozatalra irányuló eljárását azzal kapcsolatban, hogy a második Luganói Egyezmény szerint a svájci békéltető testület, amelyhez a kérelmet benyújtották minősülhet-e az Egyezmény szerinti bíróságnak. A kérdésnek azért volt jelentősége, mert az Egyezmény szerint a kérelemnek a „bírósághoz” való megérkezésével beáll a perfüggőség - olvasható a jogaszvilag.hu internetes honlapon.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

A svájci lakóhelyű nő édesanyját Németországban egy hospice házban helyezték el, és a német közigazgatási hivataltól (továbbiakban: Hatóság) kiegészítő jellegű szociális segítségnyújtási ellátást igényeltek számára.

A német jog szerint az állami hatóságok az általuk nyújtott ellátásokat visszaigénylési keresettel érvényesíthetik az ellátásban részesülők vér szerinti gyermekein, ha azok a jogszabály szerint fizetőképesnek minősülnek.

A Hatóság a svájci jog szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező békéltető hatóság (a továbbiakban: Békéltető Hatóság) előtt békéltetési kérelmet nyújtott be, amelyben legalább 5000 euró megfizetését kérte a nőtől édesanyjának ellátásával kapcsolatosan.

Mivel a feleknek nem sikerült a békéltető eljárásban megállapodniuk, ezért a Békéltető Hatóság „keresetindítási engedélyt” állított ki a Hatóság részére, amely a svájci bíróság előtt keresetet indított a nővel szemben a tartásdíj minimális összegének megfizetése iránt, fenntartva azon igényét, hogy a nő fizetőképességére vonatkozó esetleges további információk alapján a kereseti követelése emelkedhet.

A békéltetési kérelem benyújtása után, de a keresetindítást megelőzően, a nő a 4/2009/EK rendelet (továbbiakban: Tartási rendelet) alapján nemleges megállapítási keresetet nyújtott be az illetékes német bírósághoz.

A  Hatóság a nemleges megállapítási kereset kézbesítését követően a Svájcban folyamatban lévő eljárás miatt perfüggőségi kifogást terjesztett elő a Stuttgarti Helyi Bíróságnál (továbbiakban: Bíróság), ezért a Bíróságnak az Egyezmény alapján fel kellett függesztenie az eljárást. A nő a Hatóság kifogásának elutasítását kérte, mivel úgy vélte, hogy a Békéltető Hatóság nem minősül az Egyezmény szerinti „bíróságnak”, így az Egyezmény a jelen ügyben nem alkalmazható.

A Bíróság megállapította, hogy a svájci polgári perrendtartás rendelkezései azt írják elő, hogy az eljárás mindenképpen a békéltetési kérelem benyújtásával kezdődik, ezért a Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Békéltető Hatóság eljárását és a későbbi bírósági eljárást eljárási egységként kell értelmezni. Ezt követően a Bíróság felfüggesztette az eljárást és előzetes döntéshozatalt kezdeményezett az EUB-nál annak eldöntésére, hogy a Békéltető Hatóságot az Egyezmény szerint „bíróságnak” kell-e tekinteni és, ha igen, akkor mikor áll be a perfüggőség.

Az Egyezmény alkalmazhatóságáról

Az EUB előzetesen vizsgálta az Egyezmény és a 44/2001/EK rendelet (továbbiakban: Brüsszel I. rendelet) viszonyát, amelyről az Egyezmény úgy rendelkezik, hogy minden esetben az Egyezményt kell alkalmazni perfüggőség esetén, amennyiben a kérelmeket olyan államban terjesztik elő, ahol az Egyezményt ugyan alkalmazni kell, de az Egyezményben említett valamely jogi aktust nem (Svájc), illetve a másik kérelmet olyan államban terjesztik elő, ahol ezen egyezményt és az érintett jogi aktust is alkalmazni kell (Németország).

Az EUB ezen felül megállapította, hogy az Egyezmény a Brüsszel I. rendelet valamennyi módosítására utal, ezért az a Tartási rendeletre is alkalmazandó. Ebből következően az Egyezményt az alapeljárásban alkalmazni kell.

Az ügy érdeméről

Az Egyezmény alapján, perfüggőség akkor jön létre, ha azonos jogalapból származó, azonos felek között folyamatban lévő eljárásokat különböző államok bíróságai előtt indítottak meg. Az Egyezmény a bírósághoz fordulás időpontját, úgy határozza meg, hogy az az eljárást megindító irat, illetve azzal egyenértékű irat bírósághoz történő benyújtásának időpontja. Ha az iratot a bírósághoz történő benyújtást megelőzően kell kézbesíteni az alperesnek a bírósághoz fordulás időpontja az az időpont, amikor azt a kézbesítésére hatáskörrel rendelkező intézmény megkapja.

Az EUB rámutatott, hogy a Brüsszel I. rendelet és az Egyezmény rendelkezéseinek céljai és megfogalmazásai azonosak. Az EUB a főtanácsnoki indítványban is kiemelte, hogy az Egyezmény a bírósághoz fordulás időpontját egységesen és autonóm jelleggel határozza meg annak érdekében, hogy csökkentse a különböző szerződő államokban a párhuzamos eljárások lefolytatásának veszélyét.

A jelen esetben, a Bíróság megállapította, hogy az előtte folyamatban lévő ügy és a svájci bíróság előtti ügy között perfüggőségi helyzet áll fenn, mivel mindkét ügy abból a kérdésből ered, hogy a svájci nő köteles‑e jogátszállás alapján a tartásdíjat visszafizetni a Hatóság részére, illetve az EUB szerint is azonos a két eljárás jogalapja.

A polgári perrendtartásból az tűnik ki, hogy a svájci jogban a békéltetési kérelem benyújtása perfüggőséget eredményez. A békéltető eljárást jogszabály írja elő és főszabály szerint kötelező. Ezen eljárás lefolytatásának elmulasztása az esetleges későbbi bírósági kereset elutasítását eredményezi. Ez az eljárás a 2000 svájci frankot meg nem haladó pertárgyértékű jogvitákban befejeződhet kötelező ítélettel vagy az 5000 svájci frankot meg nem haladó pertárgyértékű jogvitákban olyan ítéleti javaslattal, amely jogerőre emelkedik, ha nem terjesztenek elő ellentmondást, illetve befejeződhet a megállapodás megerősítésével, vagy pedig a keresetindítási engedély kiállításával. A keresetindítási engedély kiállítása esetében a kérelmező a kiállításától számított három hónapon belül fordulhat bírósághoz.

 A nemzetközi magánjogról szóló svájci törvény azt írja elő, hogy perfüggőség esetén az eljárás megindításához szükséges első aktus időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor a keresetet Svájcban megindították vagy a békéltető eljárást kezdeményezték.

Az EUB a fentiek mérlegelését követő döntése szerint a Békéltető Hatóságokat a svájci polgári perrendtartásban rájuk bízott feladatkörük gyakorlása tekintetében az Egyezmény szerinti „bíróságoknak” lehet minősíteni, mivel az Egyezmény funkcionális megközelítést alkalmaz, tehát valamely hatóság bírósági jellegét az általa betöltött funkció, nem pedig a nemzeti jog szerinti formális besorolás határozza meg.

Az EUB szerint a fenti megállapítások összességére tekintettel az Egyezményt úgy kell értelmezni, hogy perfüggőség a svájci jog szerinti Békéltető Hatóság előtti kötelező békéltetési eljárás megindításának időpontjában áll be.