Hírek

1. A beadványnak kötelező tartalmi elemei vannak!

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) tételesen rögzíti, mit is kell pontosan tartalmaznia a fogyasztó kérelmének, ha békéltető testülethez szeretne fordulni. Mivel ez egy hosszabb felsorolás és több különböző kötelező tartalmi elem is van benne, ezért a Budapesti Békéltető Testület külön formanyomtatvánnyal segíti az érdeklődőket az eljárás megindításában.

A formanyomtatvány ezen az internetes linken érhető el:

http://bekeltet.hu/container/container_attachments/download/426

Sőt a Testület internetes címének „Kérelem” menüpontjában online is beadható a kérelem a mellékletekkel együtt.

Az eljárás lefolytatására rendszeresített formanyomtatványok használata azért is javasolt, mivel megkönnyítik a kérelmező dolgát, ráadásul sokkal nagyobb az esélye annak, hogy nem kerül sor az ügyben hiánypótlási felhívásra (hiánytalan a kérelem, ha a fogyasztó megfelelően kitöltötte a kérelmet és természetesen bizonyítékait csatolta).

2. Fontos, hogy a fogyasztó tisztában legyen a vállalkozás pontos nevével, székhelyével vagy telephelyével!

Az említett adatokat az Fgytv. értelmében a fogyasztónak kell megadnia a kérelmében, a Budapesti Békéltető Testület pedig nem rendelkezik olyan jogosítványokkal, amelyek alapján például „nyomozhatna” ezek után.

Ugyanakkor rendelkezésre áll olyan forrás, ahonnan ingyenesen utánanézhet a fogyasztó az adott cégnek például az elnevezése alapján, miszerint hol rendelkezik székhellyel/telephellyel.

Ebben segítséget nyújt az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálata az alábbi webcímen:

http://www.e-cegjegyzek.hu/index.html

A pontos cím megadása azért is bír jelentőséggel, mivel később a megadott címre kerülnek megküldésre az eljárás során a hivatalos iratok, így többek közt a vállalkozás részére továbbításra kerülő, személyes meghallgatásra szóló meghívó és a békéltető testületi eljárást lezáró, írásba foglalt döntés is.

3. A békéltető testületi eljárás feltétele, hogy a fogyasztó először megkísérelje a vitát közvetlenül rendezni a kereskedővel!

Fontos, hogy nem elég, ha a fogyasztó csak szóban, így például személyesen vagy telefonon vette fel a kapcsolatot a vállalkozással. Az Fgytv. értelmében ugyanis mellékelni kell a kérelemhez többek közt az ehhez kapcsolódó írásos bizonyítékot is.

Ezért mindig írásban, igazolható módon vegyék fel a fogyasztók a kapcsolatot és tegyék meg panaszukat, kifogásukat a kereskedőnél. Erre megfelelő lehet például az e-mail üzenet, a postai úton, ajánlott szelvénnyel feladott panaszlevél vagy éppen a telefax útján továbbított reklamáció. Ugyanígy a fogyasztói panaszról felvett jegyzőkönyv vagy épp a Vásárlók Könyvébe tett bejegyzésről kapott másolat is igazolhatja, hogy a fogyasztó megkísérelte rendezni a vitát.  

4. Ne mulasszák el a fogyasztók mellékelni a kérelemhez az ahhoz tartozó bizonyítékokat!

Végül, de nem utolsósorban érdemes ügyelni arra is, hogy a fogyasztó ne mulassza el mellékelni kérelméhez mindazon dokumentumokat, amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.

Így ide tartozik többek közt az arra vonatkozó irat, amely igazolja, hogy megtörtént a vita közvetlen rendezésére irányuló egyeztetés a kereskedővel. További fontos dokumentum lehet továbbá például a felek között megkötött szerződés, számla-nyugta, jótállási jegy, a vállalkozás válasza a fogyasztó panaszára, az általa megküldésre került kimutatás, általános szerződési feltételek, stb.

Mindezek azért bírnak jelentőséggel, mivel a Testület „hivatalból” nem kérheti be egyik szervtől sem a fogyasztó bizonyítékait, hanem az Fgytv. szerint saját magának kell csatolnia azokat az iratokat, amelyek állításait támasztják alá.

Márpedig, ha ez elmarad, akkor kérelme elutasításra kerülhet annak megalapozatlansága miatt: a fogyasztó érdeke tehát, hogy csatolja a mellékleteket, amelyekkel rendelkezik. Végül azért fontos ez, mert tény: a vállalkozást a Testület felhívja, hogy saját álláspontját és bizonyítékait is nyújtsa be az eljárásban és az megküldésre is kerül, de a szolgáltatott dokumentumok köre eltérhet azoktól az iratoktól, amelyekkel a fogyasztó rendelkezik.

Az ügy lezáró érdemi döntés során pedig értelemszerűen valamennyi tény, körülmény és bizonyíték értékelésre kerül és annak fényében határoz végül az eljáró tanács.