Vissza az összes hírhezAz Európai Bíróság ítélete meghozatalának hátterében álló tényállás szerint a Germanwings légitársaság Salzburgból (Ausztria) Köln/Bonnba (Németország) tartó járata késésének terjedelme képezte a felek között a vita tárgyát. Ugyanis a szóban forgó gép még 3 óra 10 perces késéssel szállt fel, azonban később a járat kerekei a Köln/Bonn repülőtér leszállópályáján már „csak” 2 óra 58 perces késéssel értek földet. Végül pedig amikor a repülőgép elérte állóhelyét, a késés 3 óra 3 perc volt. Az ajtókat kevés idővel később nyitották ki.
Az egyik fogyasztó 250 EUR összegű kártalanítási igényt nyújtott be a légitársasághoz, mivel a repülőgép a végső célállomást a tervezett érkezési időponthoz képest több mint három órás késéssel érte el. Azonban panasza elutasításra került: a Germanwings arra hivatkozott, hogy a tényleges érkezési időpont voltaképpen az, amikor a gép kerekei a Köln/Bonn repülőtér leszállópályáján földet értek. Emiatt arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tervezett érkezési időponthoz képest a késés időtartama csupán 2 óra 58 perc volt: így pedig a fogyasztót semmilyen kártalanítás nem illeti meg.
A fogyasztó ezt követően az osztrák bírósághoz nyújtott be keresetet és kérte a légitársaság kötelezését a 250 EUR összegű kártalanítás megfizetésére. Ezt követően fordult az osztrák bíróság az eljárásban az Európai Bírósághoz azzal a kérdéssel fordult, hogy mely időpont felel meg a repülőgép tényleges érkezési időpontjának.
Az Európai Bíróság ezt követően a nemrég meghozott ítéletében megállapította, hogy a „tényleges érkezési időpontˮ fogalma csupán a szerződés alapján nem határozható meg: azt önállóan és egységesen kell értelmezni. Rámutatott arra is, hogy a repülés ideje alatt az utasok a légi szállító utasításai mellett és ellenőrzése alatt zárt térbe vannak bezárva, miközben jelentősen korlátozottak technikai és biztonsági okokból a külvilággal való kapcsolattartásra vonatkozó lehetőségeik. E körülmények között tehát az utasok nem intézhetik folyamatosan személyes, családi, szociális vagy üzleti ügyeiket.
Habár az ilyen kellemetlenségek elkerülhetetlenek mindaddig, amíg a repülés nem haladja meg a tervezett időtartamot, ez késés esetén már megváltozik: a fogyasztók ugyanis a késés folytán „elveszett időtˮ nem használhatják azon célok elérésére, amelyek miatt éppen az aktuális járatot választották. Épp emiatt pedig a „tényleges érkezési időpontˮ fogalma alatt azt az időpontot kell érteni az Európai Bíróság álláspontja szerint, amikor is az említett kényszerhelyzet véget ér.
Márpedig a légi járat utasainak helyzete nem változik lényegesen sem akkor, amikor a repülőgép kerekei a leszálló pályán földet érnek, sem pedig akkor, amikor a repülőgép eléri állóhelyét. Az utasok ugyanis ekkor ugyanúgy zárt térben tartózkodnak, ahol továbbra is az említett kényszerhelyzetben vannak – korlátozott lehetőségekkel. Az említett kényszerhelyzet akkor ér véget számukra, amikor engedélyezik, hogy elhagyják a gépet és e célból utasítást kap a személyzet a repülőgép ajtajainak kinyitására. Ekkor már folytathatják ugyanis szokásos tevékenységeiket.
Mindezeket folytán kimondta az Európai Bíróság, hogy a légi járat utasai által elszenvedett késés nagyságának meghatározásakor használt „érkezési időpontˮ annak az időpontnak felel meg, amikor legalább a repülőgép egyik ajtaja kinyílik, és e pillanatban az utasok már elhagyhatják a gépet.
Az Európai Bíróság vonatkozó ítéletének teljes szövege ide kattintva tekinthető meg.
Forrás: http://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2014-09/cp140116hu.pdf
