A tervezet nagy előrelépésnek számít, figyelembe véve a MALÉV Magyar Légiközlekedési Zrt. 2012. február 3-án bekövetkezett váratlan leállásakor tapasztaltakat. A vállalkozással szemben megindult felszámolási eljárás után a fogyasztók igényérvényesítése meglehetősen elnehezült: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény értelmébenugyanis a felszámolási eljárás megindítása után a cég még meglévő vagyonából a tartozásokat már csak a törvényben foglalt szigorú sorrendben lehet kielégíteni. Ugyanakkor korántsem biztos az, hogy erre a vállalkozás vagyona elegendőnek bizonyul és minden bejelentett tartozást ki tud elégíteni. Az Európai Parlament és a Tanács új rendeletjavaslata értelmében azonban a légi társaságnak majd biztosítást kell kötnie, vagy garanciaalapot kell létrehoznia azért, hogy a pórul járt utasok igényeit teljesíteni tudja. A jogszabálytervezetben továbbá meghatározásra került, hogy a légi fuvarozó fizetésképtelen helyzetben is köteles a jegyárak visszafizetésére, átfoglalására, és ellátásra: még akkor is, ha csődje, tevékenységének felfüggesztése vagy beszüntetése miatt kerül sor járattörlésre.
Sok fogyasztó továbbá amiatt nem tudott a MALÉV Zrt. leállása kapcsán hozzájutni jegyének vételárához, mert utazásszervezőtől vásárolta meg repülőjegyét egy utazási csomag részeként. Ez esetben ugyanis az utazási vállalkozás szempontjából a légi fuvarozó váratlan leállása és tevékenységének felfüggesztése vis maior eseménynek minősült, amikor is az előbbi nem volt köteles a fogyasztó kárának megtérítésére - azaz a részvételi díj árának visszatérítésére – az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése szerint. Ez esetben ki tudta magát menteni azzal az indokkal, hogy a kár az ellenőrzési körén kívül eső, ésszerűen el nem hárítható külső körülmény miatt (a légitársaság felszámolása) következett be, amelyet a szerződéskötés idején nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre (vis maior).
A rendeletjavaslatban emellett meghatározásra került az úgynevezett kapcsolattartó pontok üzemeltetésének kötelezettsége a légi fuvarozók számára minden olyan reptéren, ahova járatot közlekedtetnek. Ezek feladata az utasok tájékoztatása, segítségnyújtás a járatkésés, járattörlés valamint poggyásszal kapcsolatos reklamációk intézése. Az új szabályozás elfogadása esetén továbbá a menetrend szerinti indulási idő előtt 30 perccel tájékoztatni kell a fogyasztót, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek kihatással vannak az indulás időpontjára. A fogyasztók a járat indulásának napjától vagy tervezett indulásának napjától számított három hónapig élhetnek majd panasszal, amelyre a légitársaságnak két napon belül válaszolnia kell: ha arra két hónapon belül sem nyilatkozik, akkor úgy kell tekinteni, hogy a fogyasztó panaszát és igényét elfogadta.
A járattörléssel érintett fogyasztókat továbbra is kártalanítás illeti meg, ám a jogszabálytervezet egyértelműen rögzíti azt is, hogy járatkésés esetén 300-600 EUR összegű kártalanításra jogosult a fogyasztó a késés mértékétől és a járat hosszától függően. Ha pedig a légi fuvarozó a rendkívüli körülményekre tekintettel utasítja el a kártérítési igényt, azt írásos formában köteles bizonyítani.
Járattörlés esetén a fogyasztókat megilleti a jegyek vételárának visszatérítéséhez, továbbá átfoglaláshoz való jog is ugyanúgy, mintazon járatok utasait, akiknek beszállását visszautasították.
Mindemellett meghatározásra kerül, hogy az ellenőrzött poggyász megsemmisülése, elvesztése, vagy megrongálódása miatt bekövetkezett kárt a légi fuvarozó köteles viselni, ha az azokat előidéző esemény a légi jármű fedélzetén, vagy bármely olyan időszakban történt, amely alatt az ellenőrzött poggyász a fuvarozó felügyelete alatt volt. Ha a fuvarozó elismeri az ellenőrzött poggyász elvesztését, vagy az ellenőrzött poggyász huszonegy nappal azt követően sem érkezik meg, hogy az esedékes lenne, úgy az utas jogosulttá válik arra, hogy a fuvarozóval szemben a fuvarozási szerződésből származó jogait érvényesítse. A fuvarozó mentesül a felelősség alól, ha a kár a poggyászban rejlő hiba vagy a poggyász minősége miatt következett be.