A fogyasztói piacok eredménytáblája a piacok működését vizsgálja a fogyasztók szemszögéből. A piaci teljesítményt a piaci teljesítménymutató (PTM) alapján méri, ez a kompozit index 5 részből áll: vizsgálja az ajánlatok összehasonlíthatóságát, a vállalkozásokba vetett bizalmat, hogy mennyire tartják tiszteletben a fogyasztóvédelmi szabályokat, milyen mértékben tudnak a piacok megfelelni a fogyasztók elvárásainak, a kiskereskedelmi/szolgáltatói választékot és azt, hogy a piacon tapasztalt problémák milyen mértékű károkat okoznak.
A fogyasztók számára a top 3 piaci szolgáltatás: nyaralások (például a hotelek piaci teljesítmény pontszáma 84,4 a 100-ból), kulturális és szórakoztatási szolgáltatások (például színházak, mozik, múzeumok 83,4 pont) és sportszolgáltatások (például edzőtermek 82,9). A termékek között a legjobban teljesítő piac a könyvek, magazinok és újságok piaca (85,3), a szórakoztató termékek (játékok, hangszerek 84,9) és a nagy háztartási gépek (hűtők és mosógépek 84,6). Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók bíznak a szolgáltatókban, kis hátrányuk származik a felmerülő problémákból, az ajánlatokat könnyű összehasonlítani, könnyen értékelhetőek a rendelkezésre álló választási lehetőségek és általában úgy vélik, hogy elvárásaik teljesülnek.
A legrosszabbul teljesítő szolgáltatások piaca az ingatlan (73,8), a jelzálog (73,8) és a befektetési termékek, magánnyugdíjak és értékpapírok (74,1); míg a legrosszabbul teljesítő árupiacok a használtautók (75,6), a húskészítmények (80,6) és az üzemanyagok (80,9). Ezeken a piacokon a szolgáltatókba vetett bizalom alacsonyabb, a fogyasztók nagyobb hátrányokat szenvednek (pénzügyi, lelki, időveszteség), nem könnyen hasonlíthatóak össze az ajánlatok és nem elégedettek a rendelkezésre álló választási lehetőségekkel és kielégítetlen várakozásaik maradnak.
Ugyanakkor a fogyasztók pozitívabban értékelik a két évvel korábbi eredményekhez képest a vonat-üzemeltetők ajánlatainak az összehasonlítását és úgy vélik, hogy a vonat szolgáltatások már nagyobb mértékben igazodnak az elvárásaikhoz.
A gyorsan mozgó kiskereskedelmi piacok, mint az élelmiszer vagy az alkoholmentes italok, a kenyér, a gabonafélék és tészták piaca csak szerény javulást mutatnak.
Ez az első alkalom, hogy az eredménytábla méri, hogy milyen kára jelentkezett a fogyasztóknak az egyes vizsgált piacokon. Ez a kár jelenthet egyrészt pénzügyi veszteséget, másrészt más típusú károkat (például elvesztegetett időt, stresszt) amit a fogyasztók a vásárlást követően vagy a termék használata során elszenvedtek. A legnagyobb mértékű hátrány a távközlési piacon érte a fogyasztókat, mivel gyakran ütköznek nehézségekbe a szolgáltatókkal szemben. A biztosítási piacon a fogyasztók ritkán ütköznek problémába, viszont ha probléma merül fel, annak itt van a legsúlyosabb hatása.
Az elmúlt két évben nőtt a szolgáltatót váltó fogyasztók aránya a legtöbb piacon, beleértve a távközlési, az energia és a pénzügyi szolgáltatások piacát, de ez önmagában nem feltétlenül jelzi a jó piaci működést.
A fő ok, amit a fogyasztók jelentettek az, hogy azért nem váltanak szolgáltatót, mert egyrészt nem érdekli őket, másrészt közel a negyedük gondolta úgy, hogy túl nehéz lenne, vagy megpróbálták, de akadályokba ütköztek, vagy egyéb okból.
A pénzügyi nehézségekkel küszködő fogyasztók nagyobb valószínűséggel tapasztalnak problémákat és gondolják úgy, hogy a váltás sokkal nehezebb, mint más fogyasztók. A tanultabb fogyasztók hajlamosak negatívabban értékelni a piacokat, ami valószínűleg abból ered, hogy jobb helyzetben vannak a piaci ajánlatok értékelését és a problémák beazonosítását illetően, mint kevésbé iskolázott társaik.