Vissza az összes hírhez
2018. április 3-6. között került sor a Károli Közösségi napok / Tréninghét c. program megtartására a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezésében. A Kar és a Budapesti Békéltető Testület közötti együttműködés keretében a Testület is képviseltette magát a programon és előadást tartott a hallgatóknak a békéltetéssel összefüggő fogyasztóvédelmi tapasztalatokról, valamint a békéltető testületek működéséről.
A Károli Közösségi Napok / Tréninghét c. program keretében a hallgatók olyan előadásokon vehettek részt, amelyek a képzésükhöz szorosan vagy akár csak érintőlegesen, de valamilyen szállal kapcsolódtak. A Testület 2018. április 5-én 8.30 órakor tartott előadást, „Békéltetés a gyakorlatban avagy hogyan egyeznek meg egymással a fogyasztók és vállalkozások a vitás ügyekben” címmel. Legnagyobb örömünkre a megjelent hallgatók aktív érdeklődést mutattak az elhangzottak iránt.
Az előadás bevezetőjében szó esett a fogyasztóvédelem állami intézményrendszeréről, valamint annak szereplőiről, így a minisztériumokról, fogyasztóvédelmi feladatkörrel bíró hatóságokról, békéltető testületekről és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületekről és ezek feladatairól.
Elhangzott az is e körben, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság – bizonyos nagyon szűk kör kivételével – nem jogosult annak eldöntésére, miszerint a fogyasztó és a vállalkozás közötti vitás ügyben kinek van igaza, így pedig nem is hozhat például olyan döntést, amely alapján a kereskedőnek ki kellene javítania ingyenesen egy hibás terméket. Szó esett ezért arról is, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság feladata a fogyasztóvédelmi előírások érvényesülésének, betartásának vizsgálata és ellenőrzése és ezek megsértése esetén különböző szankciókat alkalmaz, így például bírságol.
Bemutatásra került ugyancsak a békéltető testületek eljárása, azok ingyenes, gyors volta, valamint, hogy a testületek legfőbb feladata egyezség elérése a fogyasztók és vállalkozások közötti vitás fogyasztóvédelmi ügyekben, ennek hiányában pedig az ügy eldöntése. Szintén elhangzott, hogy a vállalkozások nem utasíthatják vissza a testületek eljárását, mivel Magyarországon a békéltető testületek eljárásában a cégeket együttműködési kötelezettség terheli, amelynek megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki.
Az előadás második felében a Budapesti Békéltető Testület előtti gyakori ügytípusok kerültek bemutatásra, úgymint a kereskedelmi ügyek, miszerint azok sokszor internetes vásárlással vagy éppen garanciális vitákkal függenek össze, de ugyanúgy megismerkedtek a hallgatók a többi, gyakori fogyasztóvédelmi problémával a fogyasztók és a vállalkozások között, és betekintést nyertek többek között a közszolgáltatásokkal (földgáz-, víziközmű-, villamos energia szolgáltatás), utazási ügyekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi tapasztalatokba is.
A könnyebb megértés érdekében számos gyakorlati példa hangzott el, egyúttal szó esett a békéltető testületek által meghozható egyes döntéstípusokról, de arról is, hogy a Budapesti Békéltető Testület eljárásának eredményeképpen legtöbbször a felek közötti vitás fogyasztóvédelmi ügyek békés úton rendeződnek.
Az eladás végén - a békéltető testületeknél évről évre megfigyelhető dinamikus ügyszámnövekedés mellett - tudomást szereztek a hallgatók ugyancsak az online vitarendezéssel összefüggő legfontosabb tudnivalókról, miszerint az Európai Bizottság által létrehozott online vitarendezési platform (www.ec.europa.eu/odr) hatékony megoldást kínál az EU-n belüli, online vásárlásból fakadó fogyasztóvédelmi viták megoldására.
