Hírek

Egy tanulságos ügyben a fogyasztó a vállalkozás honlapján vásárolt egy kupont 20 ezer forintért, eszerint a kedvezményezettnek lehetősége lett volna két éjszakára megszállni egy jó nevű, vidéki hotelben. A kérelmező később fel is hívta az érintett szolgáltatót, hogy időpontot egyeztessenek, amiről még visszaigazolást is kapott. A baj ezután történt, ugyanis a szálloda értesítést küldött a panaszosnak, hogy a „kuponos cég” és ő közötte szerződésbontás történt és az ellenértéket nem kapták meg, így pedig nem áll módjukban őt fogadni. Miután nem sikerült a vitát közvetlenül rendezni, a panaszos a Budapesti Békéltető Testülethez fordult. A Testület végül fel is szólította a kupont kiállító céget, hogy fizessen vissza a fogyasztónak 20 ezer forintot. Mivel a hotel részére nem történt kifizetés, az eljáró tanács úgy döntött, hogy nem nekik, hanem a honlap üzemeltetőjének kell visszafizetnie az említett összeget. Egy másik esetben a kérelmező egy olyan kupont vásárolt, amely egyszeri hajkiegyenesítő szolgáltatást ígért a befizetett összeg fejében a meghatározott határnapig. A fogyasztó szeretett volna egyeztetni a szalonnal, de ott elutasították arra hivatkozva, hogy a kedvezmény határideje egy héten belül lejárt volna és azon héten már nem tudtak részére időpontot biztosítani. A Testület végül felszólította a vállalkozást, hogy fizesse vissza a befizetett összeget. A felek közötti szerződés nem tartalmazott olyan kitételt, hogy a lejárat előtt mennyi idővel kell időpontot kérni. Az eljáró tanács álláspontja szerint a kérelmezőnek biztosítani kellett volna akár egy későbbi időpontot is a szolgáltatás elvégzésére, hiszen a lejárat előtt történő jelentkezéssel a kérelmező a szerződésben vállalt szolgáltatást időben próbálta igénybe venni. A Budapesti Békéltető Testület tapasztalatai szerint a fogyasztók hasonló „kuponos’ esetekben nem tudják szétválasztani, hogy melyik vállalkozással és pontosan mire szerződtek, illetve hogy reklamáció esetén kivel szemben léphetnek fel. Az ilyen ügyeknek ugyanis az a jellemzője, hogy elválik egymástól a kuponokat kínáló, internetes honlapot üzemeltető és a tényleges szolgáltatást nyújtó vállalkozás. Jó tudni, hogy a „kuponos cégek” elsősorban azért felelnek, hogy a honlapjukon kínált szolgáltatást az ott hirdetett feltételek szerint és feltűntetett áron a vásárló valóban igénybe tudja venni. Azonban a tényleges szolgáltatóval szemben kell fellépni például olyan termék hibája esetén, amit a fogyasztó a kuponos oldalon rendelt meg, de a terméket a kupon beváltásával már a tényleges szolgáltatótól vette át és a vételárról a számlát is a tényleges szolgáltató állította ki. Az eset összes körülményei alapján dönthető el, hogy ki felelős a hibás teljesítésért. Így annak lehet jelentősége például, hogy a kupon kiállítását követően a fogyasztó melyik vállalkozással állt kapcsolatban. Jelentősége lehet annak, hogy a fizetésről melyik vállalkozás állította ki a számlát, illetve ki adta át a használati-kezelési útmutatót vagy a jótállási jegyet. Tanácsok: 1. Mindig győződjenek meg arról a fogyasztók, ki az, akitől ténylegesen az adott terméket vagy szolgáltatást várhatják! 2. Fontos, hogy tisztában legyenek vele, melyik vállalkozásnak mit kell teljesítenie és mire vállal kötelezettséget. 3. Mindig járjanak utána, hogy mi a két vállalkozás székhelye, telephelye, milyen egyéb elérhetőségei vannak! 4. Ha a weboldal üzemeltetője és a vállalkozás, amelynek a szolgáltatását a weboldal kínálja eltér egymástól, a két vállalkozás felelőssége is elválik.