Az esetek többségében a kérelmező azt sérelmezte, hogy a megadott időpontban az ingatlanában tartózkodott, de a szolgáltató mégsem a kijelölt időpontban szállt ki az ellenőrzés elvégzésére, és így később a fogyasztót az ajtajára helyezett fizetési felszólítás várta.
Előfordult olyan eset a Testület előtt, amelyben a vállalkozás nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani azt, hogy a fogyasztó második kiértesítése a jogszabályban meghatározásra került módon, azaz névre szóló, tanúval igazolt, postaládába helyezett értesítéssel történt. A tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a szolgáltatók e tájékoztatási kötelezettségüket szegik meg leggyakrabban.
Abban az esetben ugyanis, ha a munka elvégzése a fogyasztó első kiértesítés után meghiúsul, a második kiértesítésre már csak névre szóló, tanúval igazolt, postaládába helyezett értesítéssel kerülhet sor. Az ellenőrzés elvégzésének idejét a szolgáltatónak négy órás időtartam pontossággal kell megjelölnie. Ha a szolgáltató a második időpontban sem tudja az ellenőrzést elvégezni, köteles a fogyasztó figyelmét tanúval igazoltan postaládába helyezett tájékoztatóval felhívni a szolgáltatás 30 napon belüli kötelező igénybevételére. A szolgáltatónak minden esetben tájékozatnia kell továbbá a lakót arról, hogy milyen következménye van annak, ha nem veszi igénybe a kötelező szolgáltatást. Ebben az esetben ugyanis a közszolgáltató köteles a tűzvédelmi hatóságot értesíteni.
A fogyasztónak az első és egyben legfontosabb kötelezettsége annak biztosítása, hogy a szolgáltató számára lehetővé tegye a közszolgáltatási tevékenység ellátásából eredő munkálatok elvégzését, illetve biztosítsa azon feltételeket, amelyek az ellenőrzés akadálytalan, biztonságos elvégzését lehetővé teszik. A fogyasztó köteles tűrni, hogy a szolgáltató az égéstermék-elvezető rendeltetésszerű, biztonságos használatával összefüggő javítási, hibaelhárítási tevékenységet elvégezze. A fogyasztónak a szolgáltató tanúsítványán aláírásával kell igazolni a munkálatok elvégzését, ez olyan dokumentum, amely az ellenőrzés megtörténtét igazolja.
A szolgáltatás időpontjáról történő kiértesítés
A szolgáltató az időszakos ellenőrzést ütemezett sormunka keretében végzi el az ingatlan használójának az előzetes értesítése alapján. Az ellenőrzés várható időpontjáról a szolgáltatónak kellő időben, tehát a munka megkezdése előtt legalább 8 nappal írásban kell értesítenie a fogyasztót. Ha a megadott időpont nem megfelelő a fogyasztónak, a szolgáltató a megjelölt időponttól számított 30 napon belül második időpontot köteles kijelölni az ellenőrzés elvégzésére.
Az értesítés módja eltérő többlakásos vagy többszintes épület esetén, ekkor ugyanis plakát vagy hirdetmény útján, családi házas lakóterületek esetében pedig az utcasarkon jól elhelyezett hirdetmény, plakát útján kell a szolgáltatónak eleget tenni a tájékoztatási kötelezettségének.
A fogyasztót a szolgáltatási tevékenység díjával megegyező összegű pótdíjfizetési kötelezettség terheli, ha a kiértesítése szabályos volt, de a munkálatok elvégzésére felróható magatartása következtében nem került sor, illetve abban az esetben is, ha a szolgáltató a kiértesítést követően másodszor sem tudta elvégezni az ellenőrzést. Ezt követően a szolgáltató a munka díján felül jogosulttá válik kiszállási díjat is felszámítani. A szolgáltató a pótdíj és a kiszállási díj kiszámlázására csak a munka elvégzésére kijelölt napot követő 30 napon belül lesz jogosult.
Fontos, hogy tudják a fogyasztók, hogy abban az esetben, ha az ellenőrzés a szolgáltató mulasztása miatt marad el, a fogyasztóknak lehetőségük van kötbért igényelni a kijelölt napot követő 30 napon belül benyújtott írásbeli nyomtatvány alapján. Ekkor a szolgáltató az igény benyújtásától számított 15 napon belül köteles a kötbér összegét megfizetni a fogyasztónak. A kötbér összege minden esetben megegyezik az el nem végzett szolgáltatás díjával.
Ha az ellenőrzés során a szolgáltató szabálytalanságot állapít meg, a következő ellenőrzés során a fogyasztónak kéményseprő ipari nyilatkozattal kell igazolni, hogy azt elhárította, erre harminc napja van. Ha a szolgáltató életveszélyt állapít meg a kémény rossz állapota miatt, vagy azt tapasztalja, hogy a korábban jelzett szabálytalanságot az ingatlan tulajdonosa nem hárította el,írásban felszólítja a tulajdonost az üzemeltetés azonnali leállítására a szabálytalanság megszüntetéséig, illetve az ingatlan címének közlésével haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot, szükség esetén a gázelosztó engedélyest is. Feltárt életveszély esetén a szolgáltató úgynevezett „Figyelemfelhívás nyomtatványt” hagy a helyszínen, amely tartalmazza a probléma megnevezését, illetve leírását.
Fontos változásnak tekinthető, hogy a közszolgáltatók feladatköre további feladatokkal bővült, ám ezeket csak 2015. január 1-jétől kell ellátniuk. Az új feladatok között említendő például a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő-utánpótlás ellenőrzése, gáztüzelő-berendezés esetében a műszaki-biztonsági felülvizsgálat elvégzése. Az új szabályozás célja a kéményhasználathoz kapcsolódó a fogyasztók élet- és vagyonbiztonságának még hatékonyabb védelme.