Hírek

Többször előfordul, hogy a Budapesti Békéltető Testülethez kérdést intéznek a fogyasztók és arról érdeklődnek, hogyan és miként kell kárigényt érvényesíteni, ha belföldi utazásuk során a távolsági busz vagy vonat késett vagy esetleg el sem érte úticélját. Néhány hasznos tanáccsal segítjük a fogyasztókat.   Az első és legfontosabb mindig megőrizni azt az utazási okmányt, amely bizonyítja az utazás tényét, így pedig azt is igazolja, hogy az adott vasúti szerelvény vagy buszjárat késésével valóban érintett volt az utas. Nem árt figyelembe venni azt is, hogy több olyan járat van például, amely helyjegyköteles: ilyenkor egy egyszerű menetjegy nem lehet elegendő a kár bekövetkeztének bizonyítására, ezért a már megváltott helyjegyet is célszerű megőrizni, mivel a szolgáltató azt kérheti az utastól a kárigény alátámasztása érdekében. A bérlettel rendelkezők esetében a menetjegy bemutatása helyett a bérletszelvénnyel lehet igazolni az utazási jogosultságot, továbbá az adott utazási viszonylatot.   Mint minden panasznál, itt is igaz az, hogy a kárigényt írásban érdemes bejelenteni és ahhoz mellékelni kell az alátámasztó dokumentumokat.   Milyen károk merülhetnek fel?   A vasúti, illetve autóbuszos személyszállítási szolgáltatás igénybevétele során a járat késése miatt többféle különböző kár is felmerülhet. Ha például az egyik fogyasztó nem jutott el aznap munkájába és emiatt esetlegesen jövedelem kiesése keletkezett, adott esetben igényt tarthat erre a kiesett, részarányos összegre is. Persze ilyenkor – és mint minden más egyéb kárigény érvényesítésekor – nem csupán magát a kár tényét kell igazolni valamilyen bizonyítékkal, hanem a károsultnak be kell tudnia mutatnia azt, összegszerűen mekkora kár érte őt. Az előbb említett esetben például, ha egy csatlakozó szerelvényt vagy járatot nem ért el a fogyasztó, és arra már rendelkezett menetjeggyel, akkor azon már feltüntetésre kerül a cserébe kifizetett összeg is, amely ez esetben a felmerült kárösszeg bizonyítására is alkalmas.   Vissza lehet kérni a taxi viteldíját?   Sokszor az merül fel kérdésként, hogy az utas lekésett egy csatlakozást és ezért taxival utazott haza, visszakérheti-e a taxiköltséget. Azt fontos tisztázni, hogy a fogyasztót ilyenkor is kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettség terheli. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha esetleg más, alternatív közlekedési lehetősége is lett volna a hazajutatásra a taxi helyett (például lekésett vasúti csatlakozás helyetti autóbuszos megoldás vagy épp egy helyi járat igénybe vétele), akkor ezt az olcsóbb megoldást is kell választania és nem lehet rögtön az ennél költségesebb taxiszolgáltatást igénybe venni. Természetesen, ha semmilyen egyéb közlekedési lehetőség nem állt rendelkezésére, adott esetben még a taxiköltség is érvényesíthető.   Külföldi utazást késtem le a társaság miatt, visszakapom az utazás vagy a repülőjegy díját?   Előfordulhatnak a fentiek mellett szélsőséges esetek, amikor például egy fogyasztó arra számít, hogy adott járattal elér egy repülőgépet és így is tervezi meg utazását, de a késés következtében már nem éri el az adott járatot és emiatt érvényesít kárigényt.   Az ilyen és ehhez hasonló példáknál rendkívül ritka lehet az az eset, amikor ezt valaki megalapozottan követelheti, hiszen a jog szabályai szerint a szerződésszegés következményeként a fogyasztó vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni csak, amilyen mértékben a fogyasztó bizonyítani tudja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt a személyszállítási szolgáltató előtt.   Mikor mentesül a szolgáltató a felelősség alól?   Szerződésszegéssel okozott károknál (így például, ha a fogyasztó menetjeggyel, bérlettel rendelkezett az utazásra) akkor mentesülhet csak a szolgáltató a kártérítés alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény (vis maior) okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.   A fentiek jól mutatják, hogy a kártérítéseknél csupán általános iránymutatást lehet adni az igények érvényesítéséhez, hiszen minden egyes káreset egyéni elbírálást igényel és az összes felmerülő körülményt mérlegelni kell annak eldöntésekor, megalapozott-e a fogyasztó kárigénye és például a kár felmerültét, és annak pontos összegét bizonyítani tudta-e.   Végül érdemes már előre tájékozódni az adott személyszállítási szolgáltató internetes honlapján is: itt ugyanis megtalálhatóak az érvényes ÁSZF-ek, amelyből megtudják a fogyasztók a szolgáltatók által alkalmazott kártérítési eljárások pontos menetét és az egyéb lényeges részletszabályokat is, amelyek esetükben irányadóak.