Vissza az összes hírhezA vállalkozás több pert is indított a Budapesti Békéltető Testület ellen különböző ügyekben hozott ajánlások hatályon kívül helyezése érdekében. Az ügyekben a fogyasztók kérelmük szerint a vállalkozástól jegyet, illetve bérletet vásároltak a Part Fesztiválra. A fesztivál 2010.07.28-08.01. között került volna megtartásra, azonban a rendezvény szervezője (Agárd Zenei Fesztivál Kft.) bejelentette, hogy elmarad a fesztivál.
A vállalkozás megtagadta a jegyek árának visszatérítését. A vállalkozás vitatta a fogyasztók kérelmének a jogosságát, a Budapesti Békéltető Testület eljáró tanácsai azonban megalapozottnak ítélték meg a fogyasztói kérelmeket, így ajánlásokat hoztak, mely a jegyek, bérletek árának visszatérítésére irányult.
A vállalkozás az ügyekben bírósághoz fordult, miután a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 34. § (4) bekezdése értelmében „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl - az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
A Fővárosi Bíróság elutasítottatöbb ajánlás tekintetében a vállalkozás kérelmét, és 2012. január 26-án – immáron jogerősen – hasonlóképpen ítélkezett a Fővárosi Ítélőtábla is.Ezen perben öt ajánlást támadott a vállalkozás, mely összesen tizenhárom darab jegy, illetve bérlet megvásárlását érintette. Az Ítélőtábla ítélete indokolásában rámutatott arra, hogy a Budapesti Békéltető Testület eljáró tanácsa a jogszabályoknak megfelelően járt el, továbbá a jegyforgalmazóval szemben meghozott ajánlása sem volt jogszabálysértő.
A per tárgyát képező békéltető testületi eljárásban a vállalkozás nem terjesztett elő válasziratot, sőt, bizonyítékait sem adta elő, hiába szólítja arra fel az Fgytv. Mindez azonban – mint azt az ítélet is megerősíti - a testületi eljárás lefolytatását nem akadályozta. A vállalkozással ellentétben ugyanis a fogyasztók becsatolták bizonyítékaikat az eljárás során, amelyek alapján kérelmük megalapozottnak bizonyult, melynek eredményeként az eljáró tanács ajánlást hozott az ügyekben.
Az Ítélőtábla kiemelte indokolásában, hogy a Budapesti Békéltető Testület eljáró tanácsai helyesen alapították meghozott ajánlásukat a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 207. § (1) és (2) bekezdésére. A Ptk. alapján ugyanis a felek közötti vita esetén a szerződési nyilatkozatot úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.
Mivel a jegyek hátoldalán lévő tájékoztatás alapján a vásárlás helyén kellett volna biztosítani az elmaradt jegyek visszaváltását, attól azonban a vállalkozás elzárkózott és tagadta visszatérítési kötelezettségét, ezért nem volt megállapítható egyértelműen az általános szerződési feltételek tartalma. A Ptk. 207. § (2) bekezdése szerint ekkor a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni, akinek nyilvánvalóban az a kedvezőbb megoldás, ha nem szükséges külön felkutatnia a rendezvényszervező személyét, elérhetőségét és a jegy árát közvetlenül attól követelheti vissza, akitől a jegyet vette.
