Hírek

I. A szóban forgó szövegrészek törvénybe ütközésének vizsgálatát a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság (indítványozó) kezdeményezte, felfüggesztetve az előtte folyamatban lévő, kapcsolódó perek tárgyalását és a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult.

Az indítványozó véleménye szerint ugyanis az érintett részek tartalma megbontja a közszolgáltatás és ellenszolgáltatás egyensúlyát, a jogvesztő határidő előírásával.

II. Az önkormányzat álláspontja ezzel szemben az volt, hogy a szabályozásból az következik, miszerint a parkolóhelyet igénybe vevő autós a parkolóhely igénybevételéért cserébe ellenszolgáltatásként nem csak a parkolójegy megváltására, hanem ezzel egyidejűleg a megvásárlás megtörténtének igazolására is köteles. Ez viszont parkolójegy esetén csak a szélvédőüveg mögötti, látható elhelyezéssel biztosítható. Ennek elmulasztása esetén pedig már nem vehető igénybe a parkolási közszolgáltatás, ugyanúgy, ahogy a megváltott, de otthon felejtett jeggyel sem lehet például moziba, színházba menni.

Ha tehát az autós az ellenőrizhetőséget nem teszi lehetővé, akkor az ellenszolgáltatás teljesítése hibás, ezáltal pedig a Fővárosi Parkolási Rendelet szabályai sérülnek. A polgári jog szabályai szerint továbbá saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. Emellett az érintett önkormányzat utalt arra, hogy a kiadott pótdíjfizetési felszólítások 10%-a esetében élnek a gépjárművezetők a Fővárosi Parkolási Rendelet 48.§ (3) bekezdése szerinti utólagos bemutatás lehetőségével, amely véleményük szerint nagy aránynak minősül és egyúttal felveti a visszaélésszerű alkalmazás gyanúját. Az ellenőrzés időpontjában érvényes más parkolójegyek értékesítéséről ugyanis tudomása van az illetékes hatóságnak olyan gépjárművezetők részére, akik az adott időpontban már pótdíjfizetési felszólítást kaptak. Épp ezért került meghatározásra az 5 munkanapos jogvesztő határidő, és a havi egy alkalom, mint garanciális elemek, ezek elkerülésére.

III. A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezt követően arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem helytálló az érintett önkormányzat állásfoglalásában kifejtett azon érv, miszerint a parkolás és a parkolási jegy bemutatása hasonló a színház vagy mozi látogatáshoz. Ezen utóbbi esetben ugyanis tisztán magánjogi jogviszony jön létre, míg parkolási jogviszony esetében a Mötv. (2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól) és a Kkt. (1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről) rendelkezéseiből kell elsősorban kiindulni.

A Kúria álláspontja szerint a tárgykör szabályozása nem közigazgatási, hanem szerződéses irányt vett. A szabályozási koncepció ezért nem nélkülözheti a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértékűségének garantálását, elsődlegesen a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő fogyasztó védelmét. Kifejtette továbbá, hogy a jelenlegi szabályozás törvényi háttér nélkül arra jogosítja a parkolásüzemeltetőt - és mögötte a közszolgáltatás biztosítására kötelezett önkormányzatot -, hogy egyoldalúan érvényesítve gazdasági érdekeit kétszeresen is hozzájusson a várakozás díjához, illetve jogosulatlan várakozás hiányában is pótdíjbevételhez. A Kúria emellett utalt arra, hogy a visszaélés lehetősége még nem alapozza meg a törvénysértő rendelkezés hatályban való fenntartását. A jogalkotónak az esetleges visszaélések visszaszorítására törvényes eszközöket kell találnia.

IV.A fent részletesen kifejtett érvek alapján a Kúria megállapította, hogy a Fővárosi Parkolási Rendelet 48.§ (3) bekezdésének „5 munkanapos jogvesztő határidőn belül” szövegrésze, valamint utolsó mondata törvénysértő, ezért azokat megsemmisítette.

Megállapította továbbá, hogy a Fővárosi Parkolási Rendelet az alábbi szöveggel marad hatályban:

„48. § (3) Amennyiben

a) a gépjármű üzemben tartója az ellenőrzés időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, de azt nem jelen rendelet előírásai szerint helyezte el, vagy

b) az ellenőrzés időpontja és a parkolójegy vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés érvényességének kezdő időpontja között nem telt el 5 percnél hosszabb idő, vagy

c) a várakozás megkezdésekor a mozgásában korlátozott személy eredeti és érvényes parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött elhelyezte, de előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából nem teljes egészében látható, vagy azt hátlappal felfelé helyezte el,

úgy a parkolásüzemeltető ügyfélszolgálati irodájában az eredeti parkolójegy bemutatható, a mobiltelefonos parkolási díjfizetés igazolható, vagy az ellenőrzéskor regisztrált mozgásában korlátozott személy eredeti parkolási igazolványa bemutatható. Amennyiben a bemutatott parkolójegy, a mobiltelefonos parkolási díjfizetési igazolás, vagy a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa jelen bekezdésben foglaltaknak megfelel, úgy a parkolás-üzemeltető a várakozási díj és pótdíj tartozást törli a nyilvántartásból.”