Hírek

Egy jó klímaberendezés beszerzése nem kis körültekintést és odafigyelést igényel, és akár több százezer forintba is kerülhet. A tudatos fogyasztónak, mielőtt vásárolna és döntene valamely cég terméke mellett, mindenképpen érdemes tájékozódnia az őt megillető jogokról és kötelezettségekről is, ha a készülékkel később fogyasztóvédelmi probléma lenne.

Jogkövető vállalkozások nélkül ugyancsak nincs hatékony fogyasztóvédelem: maguk a kereskedők is szeretnének tisztában lenni azzal, hogyan járjanak el egy vitás ügyben, fontos számukra a fogyasztóbarát magatartás. Mindezekben segít a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak, ingyenes szolgáltatás keretében – a Budapesti Békéltető Testület közreműködésével.

Erre a tapasztalatok szerint szükség is van. Így az egyik, a Testület elé került ügyben például a fogyasztó százötvenezer forintos klímát vásárolt, ami nem sokkal utána elromlott. A kereskedő csak és kizárólag javítani volt hajlandó a terméket, de az ez után is még kétszer ment tönkre. Bizonyos kereskedők akár a három-négyszeri sikertelen szerviz és a továbbra is működésképtelen termék ellenére kizárólag a javítást hajlandóak vállalni. A cserét vagy pedig a vételár-visszafizetést elutasítják. Joggal teszik ezt?

A fogyasztóvédelmi előírások egyáltalán nem határozzák meg pontosan, hogy a hibás termék hány javítása után köteles a vállalkozás már mindenképp az ingyenes cserére vagy például a vételár visszafizetésére. Van a fogyasztók között, aki úgy tudja, hogy például kettő, és van, aki már ezzel szemben három javításról tud, ami után már mindenképp kötelező a csere - holott ilyen szám a törvényekben, a jogszabályokban egyáltalán nem szerepel.

Ez pedig azt jelenti, hogy adott esetben akár már rögtön - az első meghibásodáskor – vagy pedig az első, sikertelen javítást követően is lehet kérni a cserét! Ugyanis a kereskedőkre szigorú fogyasztóvédelmi szabályok vonatkoznak!

Mit tehetünk, ha hibás a termék és nem javítják?

A fogyasztók elsősorban ingyenes javítást vagy cserét kérhetnek, ha hibás volt a megvett termék, de ha ezeket a vállalkozás nem teljesíti vagy ezek teljesítése lehetetlen, akkor - másodsorban - kérhető a vételár leszállítása vagy pedig a teljes vételár visszatérítése.

Amikor a kérdés az, hogy a vállalkozás az ingyenes javítást vagy a cserét teljesítse, már eleve figyelembe kell vennie, az adott hibás termék mennyibe került, jelentős hibáról van-e szó, és mindez mekkora érdeksérelmet okoz a fogyasztónak.

Így például a fenti esetben, ha a fogyasztó vásárolt egy klímát százötvenezer forintért, de az tönkremegy, és egyáltalán nem hűt, akkor már minden egyes nap jelentős sérelemmel jár a vásárló számára, különösen nyáron. Hiszen azt a berendezést a mindennapi használatra, hűtésre vásárolták meg ez esetben. Tehát adott esetben akár már felmerülhet rögtön - már az első meghibásodásnál - a csere lehetősége. Továbbá, ha a vállalkozás kijavításra vagy kicserélésre átveszi az adott terméket, akkor a javításnak vagy a cserének megfelelő határidőben kell megtörténnie annak érdekében, hogy a fogyasztó érdekeit kíméljék. A kereskedőnek törekednie kell a tizenöt napon belül történő kijavításra.

Ha első körben a fogyasztó és a vállalkozás a javításban állapodott meg, akkor pedig már a legelső, sikertelen kijavítás ismét megalapozhatja a csereigényt.

A fogyasztót egyúttal nem lehet arra kényszeríteni, hogy akár hónapokig várjon a termék kijavítására (ahogy arra sem, hogy egymás utáni többszöri sikertelen javítást tűrjön el). Mivel a vállalkozásnak egyrészt törekednie kell a tizenöt napon belül történő elvégzésre, másrészt pedig a javítás során a fogyasztó érdekeit kímélve, és ez utóbbira is figyelemmel kell eljárnia, így ugyanúgy, már akár az első, de egyébként elhúzódó javítási folyamat szintén alapot adhat a cserére. Ezt is persze mindig, esetről esetre lehet csak eldönteni, figyelembe véve a fenti körülményeket, így például a hiba jellegét, a termék árát, és hogy ez mekkora érdeksérelmet okoz a fogyasztónak. Ezért, akár a fenti klímás ügyben is, már az első eredménytelen szervizt követően is egyértelműen kérhető a csere.

Itt fontos tudni azt is, hogy mivel a klímaberendezés jelen esetben tartós fogyasztási cikknek minősül, ezért arra egyéves kötelező jótállás vonatkozik. Ha ezen az időn belül romlik el a termék, akkor a kereskedőnek bizonyítania kell, hogy a hiba oka csak később, a vásárlást követően keletkezett. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy a fogyasztónak elsősorban az ingyenes javításra, cserére, másodsorban pedig a teljes vételár visszatérítésére, vételár leszállításra vonatkozó joga megalapozott lehet.

Összességében pedig ilyenkor két évig lehet reklamálni a kereskedőnél a hiba miatt, de a megvásárlást követő egy éven túli meghibásodás esetén már a fogyasztónak kell azt bizonyítania, miszerint eleve rossz, azaz hibás készüléket kapott

Mi van akkor, ha a beépített klíma romlik el az újonnan vett társasházi lakásban?

A lakásvásárlási kedv jelentős, és sokan most vesznek újonnan épített lakásokat. Ilyenkor, a kivitelezésre szintén kötelező jótállás (garancia) érvényesül. Nem csak a fogyasztónak átadott új lakás részét képező, már eleve beépített klímára, hanem annak további elemeire is. A kötelező jótállási idő itt három, öt vagy tíz év attól függően, hogy milyen épületberendezésről van szó. Ez esetben a lakást szolgáló szellőztető berendezésre és a klímaberendezésre hároméves jótállás vonatkozik, amelyet a lakás műszaki átadás-átvételétől kell számítani.

Erről a jótállásról a lakás tulajdonosának jótállási jegyet kell kapnia, és ezzel lehet a jótállásból fakadó jogokat érvényesíteni (de ha ezt nem kapta meg, akkor is fennáll a kivitelezőnek a hiba miatti felelőssége).

Nem árt tudni, ebben az esetben a vállalkozó a bejelentett hibát tizenöt napon belül köteles megvizsgálni, és ha javítás, csere vagy valamilyen munka újbóli elvégzése válik szükségessé, úgy kell eljárnia, hogy az ne akadályozza a lakás használatát!

A jótállási kötelezettsége alól pedig csak és kizárólag akkor mentesülhet a kivitelező, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a műszaki átadás-átvételt követően keletkezett.

További jó tanácsok a klímaberendezések kiválasztásához és megvásárlásához

1. Mivel a klímaberendezést hosszú használatra szánják a fogyasztók, és ezek vételára meglehetősen magas, érdemes utánanézni külön a gyártó által biztosított, önkéntes jótállásnak (garanciának) is, ami a kötelező egyéves jótálláson felül jár. Javasolt olyan készüléket vásárolni, amelyre a gyártó akár öt-tízéves jótállást is vállal, ugyanakkor itt már az önként vállalt jótállás érvényességéhez bármilyen feltételt előírhatnak: így például egy adott honlapon történő regisztrációt és a garancia online érvényesítését, bármit. Mindig nézzenek utána a fogyasztók ezeknek a részletesebb feltételeknek is, máskülönben nem biztos, hogy részesülnek az önkéntes jótállás biztosította további kedvezményekben!

2. Ne feledjék azt sem a fogyasztók, hogy a klímaberendezés nemcsak nyáron hűt, de általában a téli fűtésre is használható, ami pedig ismét hasznos funkció a téli hidegek alkalmával. Ha kifejezetten a fűtés is szempont a vásárláskor, érdemes e jellemzőre is kiemelt figyelemmel tekinteni a különböző termékek összehasonlítása során.

3. Egyáltalán nem mindegy a klíma kiválasztása során, hogy az adott forgalmazó milyen szervizháttérrel rendelkezik. Nézzenek ezért utána ennek is a fogyasztók, és tájékozódjanak a forgalmazónál vagy az interneten is általánosságban, ellenkező esetben könnyen találkozhatnak – hiba esetén – akár elhúzódó javítási folyamatokkal.

4. Őrizzék meg a berendezéshez kapott számlát és a jótállási jegyet gondosan a fogyasztók, hiszen ezekkel lehet – bármelyikkel a kettő közül – a klímára járó kötelező egyéves jótállást érvényesíteni, ha fogyasztóvédelmi probléma van!

5. Amennyiben azt tapasztalják a fogyasztók, hogy meghibásodott a berendezés, azonnal jelezzék ezt a kereskedőnek és ne késlekedjenek a hiba bejelentésével! A szerviztől kizárólag ingyenes javítást lehet kérni, ellenben a kereskedőtől (aki a számlán szerepel feltüntetett vállalkozásként) mind az ingyenes javítás vagy pedig a csere is kérhető!

6. Ha még a kötelező egyéves jótállási időn belül jött elő a hiba, akkor a készüléket rendszerint a fogyasztó otthonában kell megjavítani. Amennyiben ez mégsem kivitelezhető, akkor pedig a szerviznek vagy a kereskedőnek kell gondoskodnia a leszerelésről és elszállításról, majd a javítás/csere után pedig a visszaszállításról és a felszerelésről! Mindezeknek a költsége a vállalkozást terheli a jótállási időn belüli hiba esetén!