Hírek

1. A fogyasztóvédelmi törvény módosítása

Hosszú ideje napirenden van a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) módosítása. A módosított jogszabály tervezete már tárcaközi egyeztetésen van, és a jelenlegi tervek alapján 2012 márciusában a Magyar Országgyűlés elé is kerül a jogszabály tervezett módosítása. A norma módosítása nem kis részben érinti a békéltető testületek működését, eljárásának szabályait is.

Így többek között megteremti a jogi alapját az eljárási kérdéseken túlmenően is a jogi tanácsadásnak, azaz a fogyasztó, vagy a vállalkozás kérésére a békéltető testületek tanácsot adnak a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről. Természetesen ennek kapcsán komoly összeférhetetlenségi szabályokat is megállapít a tervezet, azaz nem járhat el eljáró tanács tagjaként az, aki a fogyasztónak, vagy a vállalkozásnak tanácsot adott.

Fontos, hogy a norma bevezetné az általános öregségi nyugdíjkorhatárt a békéltető testületi tagok vonatkozásában, de ennek bevezetését több társadalmi szervezet véleményének hatására 2016. január 1-jéig eltolja. Ugyancsak bevezeti a norma a korábban több testület által hiányolt kézbesítési vélelem fogalmát és annak szabályozását, ezzel is elősegítve a testületek működésének hatékonyságát. 

Mindezek mellett több szervezet és békéltető testület támogatná az eljárás megkönnyítését szolgáló egyes rendelkezések törvénybe iktatását, valamint a testületek hatáskörének kiterjesztését a fogyasztó fogalmának módosításával, erre vonatkozóan azonban egyelőre döntés nem született a jogalkotó részéről.

2. A Fogyasztóvédelmi Bizottság munkaterve

Az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottsága közzétette a 2012. évi tavaszi ülésszakra szóló munkatervét. A Bizottság munkaterve alapján megtárgyalásra kerülő témakörök között olyan, a fogyasztóvédelem szempontjából kiemelt jelentőségű napirendi pontok is megtalálhatóak, mint a fent említett fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, vagy az utazásszervezéssel kapcsolatban felmerülő fogyasztóvédelmi problémák áttekintése. 

Ezen túlmenően napirendre kerül az új lakást vásárlók védelmét biztosító garanciák kialakításáról és a projektcégek tevékenységéről szóló törvényjavaslat, a később említendő Ptk. módosítási javaslat, valamint az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat

A munkaterv az alábbi internetes linken érhető el:

http://www.parlament.hu/biz/fvb/dok/mterv.htm#kj0305

3. Módosítás előtt álló jogszabályok – Ptk., Btk.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium két olyan fontosabb jogszabályt is társadalmi egyeztetésre bocsátott, amelyek alapvető jelentőséggel bírnak fogyasztóvédelmi szempontból, és ezáltal kihathatnak a békéltető testületek munkájára, valamint döntéseire is.

Az új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) tervezetével a minisztérium célja egy olyan korszerű – és az európai uniós kötelezettségeknek megfelelő – törvény megalkotása, amely képes betölteni a civilisztika alaptörvényének szerepét és képes korszerűsíteni a személyi és vagyoni viszonyok magánjogi szabályozását.

Ennek megfelelően az új Ptk. tervezete számos fogyasztóvédelmi aspektussal bír, így például a szerződési jog alapelvei között nevesítésre kerül a fogyasztóval szembeni tájékoztatási kötelezettség, valamint külön rendelkezik a fogyasztóval szembeni tisztességtelen szerződési feltételekről és egyéb tisztességtelen kikötésekről is.

A másik fontos előterjesztés a Büntető Törvénykönyvről szóló tervezet, amelyben immár külön fejezetben kerülnek nevesítésre olyan bűncselekmények, amelyek a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértik. 

4. Személyszállítási szolgáltatások

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat legfőbb célja egy egységes, működtethető rendszer kialakítása. Az új szabályozás biztosítani kívánja, hogy az Európai Unió szabályrendszerének keretei között a nemzeti sajátosságoknak és lehetőségeknek legnagyobb mértékben megfelelő szabályozási, szervezeti, működési és finanszírozási modell kerüljön kialakításra.

Az új személyszállítási törvény meg kívánja teremti annak szabályozási kereteit, hogy a személyszállítási szolgáltatások teljesítése során a közforrások hatékony hasznosulása, valamint a társadalom és a gazdaság által generált, reális mobilitási igények a lehetőségek szerinti legjobb kiszolgálása egyszerre érvényesüljön.

Ennek kapcsán a jogszabály tervezete érinti a közforgalmú személyszállítási szolgáltatások működésével kapcsolatos adatkezelési, közrend- és vagyonvédelmi, valamint megfigyelési szabályokat, a személyszállítást igénybevevő utasok jogainak védelmét, személyszállítási közszolgáltatás díjai, jegy- és bérletrendszerrel kapcsolatos szabályokat, a személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények ellentételezését, a menetkedvezményeket, valamint a még elégséges szolgáltatások rendezését a közforgalmú közlekedésben.

5. Szétfagyott vízmérők problématikája

Egyesületünkhöz is érkeztek bejelentések a fővárosi és megyei vízszolgáltatók területéről szétfagyott mérőórákkal kapcsolatban. Mint ismeretes, a fő vízmérő mindig a szolgáltató tulajdonában van, ennek épségéről, sérthetetlenségéről azonban a fogyasztónak kell gondoskodnia.

Az ügyben Spaller Endre, KDNP-s országgyűlési képviselő, a Fogyasztóvédelmi Bizottság tagja azonnali kérdést intézett a vidékfejlesztési minisztériumi államtitkárához. Kérdésében kifejtette, hogy „ha a mérő elfagy, mert nem kellően szigetelték, vagy az aknamérő nem volt becsukva, az a fogyasztó felelőssége. Ha a mérő szabályszerűen van beszerelve, akkor minden hőmérsékleten működnie kell, azaz elvileg függetlenül attól, hogy hány fok van odakint, nem fagyhatna el. A lényeg, hogy 80 centinél mélyebben, tehát a fagyhatár alatt legyen a mérő az aknában. A fő vízmérő szerelését minden esetben a vízszolgáltató szakemberei végzik el.

Elvileg nem fordulhat elő, hogy ennél magasabbra szerelik, a gyakorlatban azonban a fogyasztónak erre nincs ráhatása. A mérő mellett elfagyhat a vezeték is, ha nem szabályosan, nem elég mélyen vezették el. Ennek műszaki paramétereit a fogyasztó szintén nem ismerheti és nem ellenőrizheti. Az aknát egy darab hungarocellel vagy egy kartondobozzal is szigetelhetjük. Megéri, hiszen több tízezer forintot spórolhatunk egy kis odafigyeléssel. Többen jelezték, hogy nem nagyon mernek azonban hozzányúlni a mérőkhöz, mert attól tartanak, hogy ők lesznek a felelősök, ha valami kár keletkezik, ha esetleg valami megsérül. A hatályos jogszabály szerint a fagyott vízóra kicserélésének a költsége a fogyasztót terheli abban az esetben is, ha az elfagyás nem a saját hibájából történik. Ha a fogyasztó nem tesz meg mindent az elfagyás megakadályozására, akkor természetesen felelős a kialakult helyzetért.”

Válaszában az államtitkár elmondta, „a szolgáltató az, aki beszerelheti, aki megváltoztathatja, aki javíthatja, de ettől még a házi ivóvízhálózat a fogyasztóhoz tartozik. Tehát a csonktól, ahogy jön a víz az utcán található vezetékben, a mérőórán keresztül egészen a csapig házi ivóvízhálózatnak minősül, és ilyenformán annak a fenntartása a fogyasztó kötelessége, azt megőrizni épségben és működtetni a fogyasztó kötelessége.” Egyúttal ígéretet tett arra, hogy a 38/1995. kormányrendelet, valamint a 2011. évi CCIX. törvény áttekintésre kerül a jövőben annak érdekében, hogy a probléma kezelhető legyen.