Át nem vett küldemények, elérhetetlen vállalkozások – mit tehetnek a fogyasztók?

A bevezetőben említettekhez hasonló módon járt az a fogyasztó, aki egy termékbemutatón 250.000 Ft-ért lábmasszírozót vásárolt, de a készülékhez nem kapott használati útmutatót. Élt ezért a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti indokolás nélküli elállási jogával és írásban közölte vonatkozó nyilatkozatát a céggel, azt annak az előzetes írásos tájékoztatóján szereplő, fővárosi címére juttatta el.

Ugyanakkor a levél felbontatlanul érkezett vissza hozzá, a vállalkozás nem vette át a levelet. Ezt követően a fogyasztó tovább kísérletezett – sikertelenül. A cég székesfehérvári címére is továbbította postai úton az elállási szándékát jelző küldeményt – itt már átvették, azonban arra semmi válasz nem érkezett. Telefonon pedig szintén elérhetetlen volt a kapcsolattartásra adott számon a vállalkozás, így jogaikat nem tudta érvényesíteni.

Az ilyen és ehhez hasonló esetekben a fogyasztóknak érdemes rendőrségi feljelentéssel élniük, mivel a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 409. § (1) bekezdése alapján a vállalkozások vezető állású személyei bűncselekményt követnek el, ha például közreműködnek abban, hogy a cég a megadott székhelyén, telephelyén, fióktelepén ne legyen elérhető.

Szintén büntetendő, ha közhitelű nyilvántartásba – mint például a cégnyilvántartás – olyan személy kerül a vállalkozás képviseletére jogosult személyként bejegyzésre, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen vagy az ismeretlennek minősül. A Btk. értelmében továbbá az is elköveti a bűncselekményt, aki közhitelű nyilvántartásba a gazdálkodó szervezet tulajdonosaként bejegyzésre kerül és a lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen vagy ismeretlennek minősül.

A fenti esetek kapcsán, amennyiben a büntetőjogi felelősség megállapításra kerül, úgy három évig terjedő szabadságvesztés-büntetéssel is számolhat az elkövető.

Végül, de nem utolsósorban két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető az, aki a közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja teljesíteni. Ide tartozhat például az az eset, ha az érintett cég székhelye időközben megváltozott és nem kezdeményezi annak módosítását a cégnyilvántartásban.

A fentiek szerint tehát súlyos büntetőjogi következménye lehet annak, ha az érintett cég téves adatokat meg székhelyére, telephelyére vonatkozóan a fogyasztóknak.