Vissza az összes hírhezA Baranyai Megyei Békéltető Testülethez azért fordult a fogyasztó, mert korábban az E.ON Zrt. munkatársai mérőóra-ellenőrzést tartottak az otthonában. Ennek során azt állapították meg, hogy a mérőt megrongálták: ezt a fogyasztó terhére rótták, egyben 1.125.000 Ft-os kötbér megfizetésére kötelezték. Mindemellett visszamenőlegesen vonták meg tőle a villamosenergia-vásárlási kedvezményét is, amelyet még előző munkahelyére tekintettel kapott. A fogyasztó ugyanakkor vitatta a kötbér rongálás tényét, tájékoztatta a vállalkozást, hogy nem ő rongálta meg az órát, emellett tudomása sincs az elkövető személyéről: reklamációját azonban elutasították.
Ezt követően a békéltető testületi eljárásban az eljáró tanács megállapította, hogy a fogyasztónak megalapozott az igénye, ezért előírta az E.ON Zrt. számára ajánlásában, miszerint vonja vissza az 1.125.000 Ft-os kötbér- és járulékos költségekre vonatkozó igényt, továbbá a villamosenergia-vásárlási kedvezmény megvonása miatt visszamenőlegesen piaci áron kibocsátott számláit, továbbá állítsa vissza a villamosenergia-vásárlási kedvezményét haladéktalanul. Az ajánlás indokolásában ugyanis rámutatott az eljáró tanács: a vállalkozás nem bizonyította azt, hogy a mérőórát a fogyasztó rongálta meg, illetve, hogy visszaforgatta volna az óraszámláló szerkezetét. Megállapította azt is: a fogyasztónak egyébként sem állt volna érdekében a mérőóra megrongálása, mivel korábbi munkahelye jogán önmagát és házastársát is villamosenergia-vásárlási kedvezmény illette meg, ezért pedig a havi számlája alacsony.
Mindezek után az E.ON Zrt. az ajánlás hatályon kívül helyezése iránt nyújtott be keresetet a Pécsi Törvényszéknél, mivel álláspontja szerint a Baranya Megyei Békéltető Testület a döntése meghozatala során nem vette figyelembe az irányadó jogszabályokat, a fogyasztó szerződésszegésének polgári jogi következményeit, ezért megalapozatlan ajánlást hozott az eljárásban.
Ezt követően a Törvényszék a jogerős ítéletében elutasította az E.ON Zrt. keresetét és kötelezte Felperest a perköltség viselésére. Az ítélet indokolása szerint a bíróság először azt vizsgálta, hogy a békéltető testület rendelkezett-e hatáskörrel az ügyben: ennek kapcsán megállapítást nyert, hogy a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározásra került fogyasztói jogvita jött létre a felek között.
Ez után az ajánlás tartalma és jogszabályoknak való megfelelősége került megvizsgálásra. A bíróság rámutatott arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései szerint közüzemi szerződés alapján a szolgáltató kötelezettsége a felhasználó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatás folyamatos és biztonságos módon történő nyújtása a felhasználó számára, ezért pedig a fogyasztó cserébe köteles időszakonként díjat fizetni. A szerződés a felek között ugyanakkor nem a szerződés írásba foglalásával, hanem a szolgáltatás igénybe vételével jön létre.
Ezért a Pécsi Törvényszék először azt kívánta tisztázni, hogy a felek között írásban is megkötésre került-e a közüzemi szerződés avagy sem: ennek amiatt volt relevanciája, hogy Felperes jogszerűen alkalmazta-e az üzletszabályzatában foglalt kötbérkikötési rendelkezést. E közüzemi szerződésnek kell ugyanis tartalmaznia azon feltételeket, amikor is a közüzemi szolgáltató élhet a kötbér igényével a fogyasztóval szemben. További tisztázandó kérdésnek ítélte meg a bíróság, hogy a szerződés utalt-e az üzletszabályzatban foglaltakra, illetve a kötbérkikötés egyéb írásos módon megtörtént-e. Csak ezek megválaszolása után kerülhetett volna ugyanis sor arra, hogy az üzletszabályzat kötbérkikötésének esetleges tisztességtelenségét vizsgálja a bíróság.
A fentiek megállapítása érdekében a Törvényszék felszólította Felperest arra, hogy csatolja be a fogyasztó és közötte létrejött közüzemi szerződést, azonban e felhívásnak nem tett eleget. Ezért megállapításra került az ítélet indokolása szerint, hogy Felperes az üzletszabályzatának rendelkezései, illetve érvényes írásbeli megállapodás hiányában nem alkalmazhatott volna kötbért a fogyasztóval szemben. Végül nem került sor annak bizonyítására sem Felperes által, hogy a fogyasztó valóban elkövette az üzletszabályzatban szereplő szerződésszegést, következésképp pedig tőle a villamosenergia-vásárlási kedvezménye sem vonható el.
Forrás: http://www.pbkik.hu/hu/bekeltet-testulet/cikkek/pert-nyert-a-baranya-megyei-bekelteto-testulet-65041
