A ruhákat használó, és a nagy nap után visszavinni kívánó gyerekek ugyanis a szalon honlapján egyértelműen azt olvasták, hogy a bolt hétvégén zárva tart, ezért hétfőn csoportosan felkerekedtek, hogy visszavigyék az osztálytánchoz 5.000,- Ft / db áron kölcsönzött ruhákat. Ekkor azonban az üzletben azzal szembesültek, hogy az eladó késedelmi díjat számít fel, és arra az érvükre, hogy nem is tudták volna korábban hozni a ruhákat, mivel a bolt zárva volt, azt a választ kapták, hogy az Általános Szerződési Feltételekben szerepel, hogy a ruhák visszavételére az üzlet nyitvatartási idejétől függetlenül vasárnap is van lehetőség, és ha el akarták volna kerülni a pótdíjat, ekkor kellett volna megjelenniük a ruhákkal. A szerződés pedig tartalmazta, hogy annak aláírásával a fogyasztó az Általános Szerződési Feltételeket is elfogadja.
Az üzlet honlapján a gyerekek később valóban megtalálták ezt a szabályt, de nem ÁSZF, vagy Általános Szerződési Feltételek formájában, hanem csak mint „tudnivalók”.
Általános szerződési feltételnek nevezünk valamennyi olyan, egyedileg, az egyik fél által, a másik nélkül, előre kialakított szabálycsoportot, amiben a felek külön nem állapodtak meg. Ezek az egyedi, a fél által aláírt szerződés részét képezik, hogyha a szerződésben így rendelkeznek. Vagyis ha egy szerződésben olyat olvasnak a fogyasztók, hogy az aláírással egyidejűleg elfogadják magukra nézve kötelezőnek az általános szerződési feltételeket is, akkor szinte biztosak lehetnek benne, hogy vannak olyan kiegészítő szabályok, amelyek nincsenek benne abban az egyedi szerződésben, amelyet megismertek, hanem még külön is kell tájékozódniuk.
Fontos tudni azt is, nem kell, hogy ezek egy dokumentumban, kifejezetten általános szerződési feltételek név alatt szerepeljenek valahol. Ilyen szerződéses feltételnek számít minden olyan szabály, amit a vállalkozás a fogyasztó nélkül, előre határoz meg, és nincs benne az egyedi szerződésben, mindegy tehát, hogy azt milyen címszó alatt szerepelteti a vállalkozás például a honlapján.
Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója, tehát jelen esetben a vállalkozás lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta. Az azonban, hogy az elfogadó nyilatkozat előtt nem állt módjában a fogyasztónak megismerni ezeket a feltételeket, a gyakorlatban nagyon nehezen, sőt szinte egyáltalán nem bizonyítható. Ezért mielőtt ilyen elfogadó nyilatkozatot írnak alá a fogyasztók, mindenképpen kérjék el az általános szerződési feltételeket is, vagy legalább azt, hogy hol érhetik el azokat.
Előfordulhatnak olyan feltételek is ezek között, amelyek lényegesen eltérnek a jogszabályoktól – ellentétesek nem lehetnek velük, de eltérhetnek tőlük – vagy az egyébként szokásos gyakorlattól. Ezekről a különös feltételekről külön is kell tájékoztatni a fogyasztókat, külön fel kell ezekre hívni a figyelmüket, és csak akkor fogják kötni az adott egyedi szerződést megkötő fogyasztót, ha ezeket elfogadta.
Az ügy további érdekessége a vállalkozásnak az a magatartása, amellyel egy kiskorúval kötött meg egy egész évfolyamot, de legalábbis egy egész osztálynyi gyereket érintő, összességében több, mint 100.000,- Ft értékű szerződést, amelyhez egyébként egyértelműen kellett volna a szülő hozzájárulása.
A bosszúságok elkerülése érdekében ezért a Budapesti Békéltető Testület az alábbi jó tanácsokkal szolgál a fogyasztók részére:
1, Minden esetben, ha egy szerződésben, amit aláírni készülnek, szerepel az a kitétel, hogy ezzel elfogadják az általános szerződési feltételeket is, kérdezzenek rá, hogy azokat hogyan ismerhetik meg. Lehetőleg csak azt követően írják alá a szerződést, hogy legalább a rájuk vonatkozó lényeges részeket megismerték.
2, Ha már tudják, hogy milyen jellegű szerződés megkötésére készülnek – például ha ruhát szeretnének kölcsönözni – előre is tájékozódjanak, hasonlítsák össze a vállalkozások honlapján vagy ismertetőiben szereplő feltételeket, mert egy-egy ilyen elrejtett szabály nagyon komoly plusz költséget okozhat.
3, Kérjék is el ezeket a feltételeket papíron vagy más tartós adathordozón, hogy a későbbiekben is utána tudjanak nézni, ha valamilyen kérdésük merülne fel.
4, Bármilyen szerződést írnak is alá, a lényeges kérdésekre külön is kérdezzenek rá, de ha az írott és a szóban kapott tájékoztatás eltér egymástól, akkor az írásbelit fogadják el valósnak.