Vissza az összes hírhezI. Parkolási ügy
A vitás ügyben az okozta a problémát, hogy a fogyasztó a céges telefonjáról indította el a fizetést, nem arról a számról, amellyel a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nél regisztrálva volt.
A fogyasztó a Déryné köz sarkán parkolt 2014. december 13-án, parkolása 12:07-kor kezdődött. A parkoló óra szerint nem volt időkorlát. Másnap azonban a fogyasztó megdöbbenve tapasztalta a fizetési felszólítást az autóján. Ezután nézte meg a telefonját, ahol látta, hogy 16:07-kor leállították a parkolást. A fogyasztó sehol sem talált arra utalást, hogy korlátlan ideig tartó parkolás esetén is van egy 4 órás időkorlát. Előadta továbbá azt is, hogy a telefonszámok mellett ezt az információt is fel kellene tüntetni az automatákon. A fogyasztó a 16:07 és 18.00 közötti időre a parkolási díjat, 3.313 Ft-ot kifizette, de a pótdíj összegét nem tartotta jogosnak a félretájékoztatás miatt.
A vállalkozás válasziratában előadta, hogy a gépjármű 16:57 perckor kapott pótdíjfizetési felszólítást, mert az ellenőrzés időpontjában nem volt érvényes parkolójegy a jármű szélvédője mögött elhelyezve, és érvényes mobil díjfizetés sem történt. Előadta, hogy a mobilparkolást a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. koordinálja, országos szinten egységesen a saját viszonteladói között. A parkolás-üzemeltetők a rendszerben pedig kizárólag azt tudják megnézni, hogy az adott rendszámra fut–e parkolás, és ha igen milyen zónában. A rendszer egyéb elemeire pedig nincs ráhatása. A fogyasztó a panaszában megadott telefonszám alapján a T-mobile ügyfele. A Telekom honlapján a mobilparkolás Budapestre vonatkozó tájékoztatójában ugyanis feltüntetésre került a maximum 4 órás korlát, amit a T-mobile szab saját ügyfeleinek. A fogyasztó ügyét a vállalkozás lezártnak tekintette, mivel a pótdíj összege kiegyenlítésre került.
A meghallgatáson a fogyasztó elmondta, hogy két telefonja van, egy céges és egy magán. A magán telefonját alig használja, mert az át lett irányítva a céges telefonra. A parkolás kapcsán éppen ez okozta a problémát, mivel a fogyasztó a parkolást a magántelefonjáról indította, ezért nem vette észre csak másnap, hogy 4 óra elteltével további jegyet kellett volna váltania. A vállalkozás képviselője előadta, hogy a 4 órás maximumot csak a három nagy mobilszolgáltató alkalmazza. Ugyanakkor elismerte, hogy a fogyasztónak tévesen írták azt, hogy a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. állította le a parkolást, ugyanis azt a T-Mobile szolgáltató állította le. Az erről szóló tájékoztató a T-mobile honlapján megtalálható. A parkoló automatákon lévő matricák tartalmát a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. határozza meg, így ebbe nincs beleszólásuk. Ha egy telefonszám regisztrálva van a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nél, illetve ha egy autóra van gazdálkodói kedvezmény, akkor nincs 4 órás korlát mobilfizetés esetén sem. Ezért fordult az elő, hogy a fogyasztó céges telefonjáról indított mobilparkolás nem állt le 4 óra elteltével. A 16:07 és 18:00 között parkolás díja 500 Ft. A fogyasztó befizetett 3.313 Ft-ot. A vállalkozás képviselője az egyezségként felajánlotta a különbözet vagyis, 2.813 Ft átutalását a fogyasztó által megjelölt bankszámlára.
II. Parkolási büntetés a mozgássérült igazolvány kihelyezése ellenére
Gyakran előfordul az is, hogy a vállalkozás méltányosságból tesz egyezségi ajánlatot a fogyasztó számára. Ez történt annak a fogyasztónak az esetében is, aki gépjárművével több alkalommal parkolt a vállalkozás illetékességi területén, 5 alkalommal pedig a vállalkozás parkolási pótdíj megfizetésére kötelezte, összesen 95.700 Ft értékben, annak ellenére, hogy a mozgáskorlátozott igazolvány volt a gépkocsi szélvédőjére kihelyezve. A vállalkozás a fogyasztó panaszát azzal utasította el, hogy a hivatkozott parkolási események alkalmával a mozgáskorlátozott igazolvány vagy nem volt látható, vagy annak valódiságáról (fénymásolat volt kihelyezve) a vállalkozás képviselője nem tudott meggyőződni. Illetve az eljáró tanácsot arról is tájékoztatta, hogy a bírság összege a különböző eljárási díjak miatt 108.940 Ft-ra emelkedett. Ugyanakkor a vállalkozás méltányosságból a fogyasztó részére 5 havi részletfizetési lehetőséget biztosított, amit a fogyasztó elfogadott.
III. Kéményellenőrzés
Meg kell említeni azt az esetet is, amelyben a fogyasztó azt kifogásolta, hogy a kéményellenőrzést végző vállalkozás miért ellenőrzi évente kétszer a külső építési kéményét. A fogyasztó ezen okból a munkalap aláírását és az ellenőrzést igazoló matrica felragasztását is megtagadta, mivel érthetetlennek találta, hogy miért számláznak duplán bizonyos tételeket. A csepeli fogyasztóvédelmi rezsipont tájékoztatása szerint ugyanis a hatályos jogszabályok alapján évente csak egyszer szállhat ki ellenőrzésre a vállalkozás. A vállalkozás válasziratában előadta, hogy a fogyasztó ingatlanában egy szilárdtüzelésű, két gáztüzelésű és egy kémény található. Az ellenőrzéskor a szilárdtüzelésű kéményekkel rendelkező ingatlanoknál, mint amilyen a fogyasztóé is évi két alkalommal végeznek kéményellenőrzést. Az első alkalommal kizárólag ugyanis a szilárdtüzelésűeket, míg a második alkalommal mindkét ellenőrzést elvégzik. A vállalkozás elismerte, hogy két alkalommal értesítették a fogyasztót a gáztüzelésű és a tartalék kémény ellenőrzéséről. A fogyasztó a meghallgatáson elmondta, hogy rendkívül sérelmesnek tartja a vállalkozás eljárását, mivel a korábbi gyakorlat helyett az értesítő leveleket nem az ingatlan kapujára, hanem azokat az utca elejére tűzte ki, így arról csak a szomszédok jóindulatából és figyelmeztetése útján szerzett tudomást.
A vállalkozás elismerte azonban válasziratában, hogy tévesen számlázta ki a szilárdtüzelésű 872 Ft összegű kéményellenőrzési díjat, ezért felajánlotta annak jóváírását a vita rendezése érdekében, amelyet a fogyasztó elfogadott.
IV. Elektronikus hírközlés
Volt arra is példa, hogy a fogyasztó fia a barátnőjéhez költözött, és az új címre kötött előfizetői szerződést a vállalkozással családi csomagra, 2 év határozott időtartamra. Időközben azonban a fia elköltözött barátnőjétől, arról nem volt tudomása, hogy fia a számlákat nem fizette. Csak akkor jutott tudomásra a tartozása, amikor a követeléskezelő vállalkozás felszólítást küldött részére az állandó lakcímére. A fogyasztó kérte a vállalkozástól a tartozás törlését, de kérését elutasították. A vállalkozás válasziratában eladta, hogy a követelés engedményezése szabályszerű volt, az értesítés ugyanis megtörtént, a szerződésmódosításban szereplő címre küldték a felszólításokat. Elismerték, hogy a fogyasztó már 101.429 Ft-ot befizetett, a fennálló tartozása pedig 300.817 Ft. A meghallgatáson a vállalkozás felajánlotta azt, hogy további költségek nélkül 24 hónapi részletfizetést engedélyez a fogyasztó részére, havi 11. 495 Ft összegben, amelyet a fogyasztó el is fogadott.
V. Összegzés
A Testület tapasztalatait összegezve elmondható, hogy a vállalkozás minden esetben mérlegelési körében dönt a fogyasztó panaszával kapcsolatban. Pozitívumként említendő az, hogy a vállalkozások gyakran méltányossági alapon adnak kedvezményt a fogyasztóknak, azaz például részletfizetési lehetőséget biztosítanak számukra
