Hírek

Épp ezért a Testület csokorba szedte a legfontosabb tudnivalókat a használt termékekkel kapcsolatban.

1. A vásárláskor felismerhető hiba esete

Először is azt érdemes tisztázni, hogy ha a termék hibája a vásárláskor ismert vagy egyébként felismerhető volt, a fogyasztó később nem élhet kifogással a termék e hibája miatt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: ÚPtk.) 6:157. §-a folytán:

„ÚPtk. 6:157.§ A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.”

A vállalkozás ugyanakkor erre való hivatkozással csak abban az esetben utasíthatja vissza a fogyasztó kifogását, ha a termék hibája már a termék vásárlásakor láthatóan felismerhető volt (így például egy ruhadarab szakadt).

Épp emiatt célszerű arra is rákérdezni az eladónál, hogy van-e ismert hibája a terméknek.

A fogyasztói kérelmek arról árulkodnak egyébként, hogy az esetek többségében a termék hibája csak a vásárlást követően válik a fogyasztó számára ismertté vagy pedig a fogyasztó a termék hibáját fel sem ismerhette a vásárláskor.

Azt is érdemes tisztázni, hogy használt termékek esetében milyen jogokkal léphet fel a fogyasztó a kereskedővel szemben, ha hibás a termék, továbbá, hogy e jogokat milyen határidővel lehet érvényesíteni.

2. A fogyasztók által érvényesíthető jogosultságok köre

Ami az érvényesíthető jogosultságokat illeti, fontos tudni, miszerint mind a használt, mind pedig az új termékek esetében ugyanazokat a jogokat gyakorolhatja a fogyasztó. Elsősorban kérheti a termék javítását, kicserélését, ennek hiányában pedig igényt tarthat árleszállításra tarthatnak vagy elállhat a szerződéstől, illetve azt kijavíthatja vagy kijavíttathatja a kereskedő költségére.

Az ÚPtk-ban a fogyasztók kapcsolódó jogai egész pontosan a következőképpen kerültek meghatározásra:

„ÚPtk. 6:159. § [Kellékszavatossági jogok]

(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.

(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint

a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy

b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.”

Meg kell jegyezni persze a gyakorlatot illetően, hogy a kicserélési joggal élni - használt termék esetében – szinte lehetetlen, hiszen a terméket nem lehet egy ugyanolyan fajtájú, típusú termékre kicserélni, mint amilyen az eredeti volt.

3. Igényérvényesítési határidők

Fontos azt is tisztázni az előbbiek szerint, hogy e jogokat milyen határidővel és ezen belül is hogyan lehet egész pontosan érvényesíteni.

Ennek kapcsán az ÚPtk. a következő szabályokat tartalmazza:  

„ÚPtk. 6:163. §[A kellékszavatossági igény elévülése]

(1) A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el.

(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.

(3) Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el.”

Ez azt jelenti, hogy új dolog esetében legalább két évig érvényesíthetőek a fenti jogok, míg használt árucikkek esetében is pedig legalább egy évig jogszabály folytán élhet a fogyasztó a hibás teljesítés folytán őt megillető szavatossági jogokkal, ugyanez a határidő ingatlanok esetében öt év.

4. A hibás teljesítési vélelem – mit is jelent?

A Ptk. 6158. §-ában meghatározásra kerültek a következő előírások: ”Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.”

A hibás teljesítési vélelem jelentése

Az ÚPtk. fent idézet szakasza értelmében használt termék esetében is érvényesül az az előírás, miszerint a vásárlástól számított hat hónapon belül bekövetkező hiba esetében úgy kell tekinteni, hogy az adott árucikk már az eladáskor hibás volt.

Ekkor a kereskedő csak akkor mentesül többek közt a kijavítási és az egyéb, érvényesíteni kívánt igények teljesítésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka az adásvételt követően keletkezett.

Más a helyzet viszont akkor, ha a hiba hat hónapon túl – de az említettek szerint még egy éven belül – keletkezett, mivel ekkor már a fogyasztón áll a bizonyítási teher a tekintetben, hogy a termék eleve hibás volt már a szerződés teljesítésénél, azaz amikor az árucikket átvette. 

Az említett egy éves igényérvényesítési határidő után viszont használt árucikkek esetében a kellékszavatossági jogok érvényesítésének lehetősége elévül és nem élhet a fogyasztó a korábban tárgyalt igényekkel.

4. A termékszavatosság

Az előző pontban foglalt esetben még ekkor is megoldást jelenthet a fogyasztók számára a termékszavatosság, amelyre viszont már az előbbiektől eltérő előírások vonatkoznak az alábbiak szerint:

„ÚPtk. 6:168. § [Termékszavatossági igény]

(1) Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (ezen alcím alkalmazásában: termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

(2) Ezen alcím alkalmazásában gyártónak minősül a termék előállítója és forgalmazója.

(3) A gyártó mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta;

b) a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy

c) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.

(4) Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli

6:169. § [Közlési és igényérvényesítési határidők]

(1) A fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős.

(2) A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár.”

A fentiek alapján tehát a termékszavatosság alapján a fogyasztó még a termék forgalomba hozatalától számított két éven belül – még használt dolog esetében is, ha a határidőn belül van – kijavítási, kicserélési igénnyel fordulhat az árucikk gyártójához.

Fontos tisztázni ugyanakkor azt, hogy ez esetben már csak kijavításra és kicserélésre korlátozódik az általa gyakorolható jogosultságok köre.

5. Elutasítják a fogyasztói igényt? – Forduljon a békéltető testülethez!

Végül, ha esetlegesen a fogyasztó igényét a vállalkozás nem teljesíti és azzal a vásárló nem ért egyet, akkor érdemes békéltető testülethez fordulni az ügy gyors és ingyenes megoldása érdekében a következő internetes linken: www.bekeltet.hu.