Vita az online vásárlásnál? Idáig több mint hatmillió forintot spórolt meg az online vitarendezés Magyarországon a fogyasztóknak 2017-ben!

2017-ben csak a Budapesti Békéltető Testület több mint hatmillió forint értékben érvényesítette ingyen és gyorsan az online vásárló fogyasztók jogait. A kifizetés ellenére ki sem szállított száztízezer forintos játékgép, harmincezer forintos állandón lefagyó e-book, hatórás légijárat késés miatti rostokolás Londonban: az online vitarendezés számtalan fogyasztóvédelmi vitás ügyben jelent és jelentett megoldást a békéltető testületek segítségével. Ez igaz a határon átnyúló és a belföldi megrendelésekre is! Az uniós online vásárlásból fakadó panaszoknál tehát nem csak az Európai Fogyasztói Központ segít a fogyasztóknak.

 Az e-kereskedelem robbanásszerű növekedésével egyre inkább előtérbe kerül az Európai Bizottság által létrehozott uniós online békéltető honlap (www.ec.europa.eu/odr) is, amely immár második éve áll a fogyasztók és vállalkozások rendelkezésére, hogy az online vásárlásból fakadó viták megoldásra kerüljenek. Nem csak a határon átnyúló, hanem a belföldi ügyek is!

Magyarországon az online békéltető honlap kezelésében vagy épp ha elakadtak az online vitarendezési eljárásban, kijelölt nemzeti tanácsadó pontként a Budapesti Békéltető Testület segíti az érintett vitás feleket. Emellett tájékoztatást ad bárki számára a Magyarországon érvényesíthető fogyasztói jogokról, amely lehetőséggel egyre inkább élnek a fogyasztók és vállalkozások is, csakúgy, mint az online vitarendezés lehetőségével. Ez utóbbival elkerülhető a felesleges, időigényes és költséges postai levelezés, a vállalkozások, szolgáltatók az irodából, míg a fogyasztók otthonukból egyezhetnek és egyeznek meg egymással az online vásárlással összefüggő ügyekben. Hazánkban a békéltető testületek közül a Budapesti Békéltető Testület egyedüliként döntheti el a határon átnyúló online fogyasztóvédelmi vitákat (a pénzügyi tárgyúak kivételével). A tapasztalatok szerint a fogyasztók és vállalkozások körében az online vitarendezés egyre népszerűbb és az már számos ügyben hozott megoldást. Ez igaz akár a légi járat törlésével, késésével vagy egyéb, a légi személyszállítási szolgáltatások igénybevételével összefüggő vagy akár a más, internetes megrendelésekkel kapcsolatos panaszokra is.

Méltányosságból kapott vissza több mint 125 eurót a megbetegedett utas a jegyárból

Az egyik ügyben például a fogyasztó édesapja váratlanul súlyosan megbetegedett és nem tudott elutazni a már megvett repülőjeggyel. Panaszt nyújtott be ezért az uniós békéltető honlapon. Habár jogszabály nem kötelezte erre a szolgáltatót, mégis visszakapta a jegy árának felét, több mint 125 eurót.

Előfordult, hogy egy másik fogyasztó az indulási időpontját kívánta módosítani, és rendszerhiba miatt hetven fonttal többet fizetett a légitársaság honlapján. Később ez az ügy is rendeződött, mint ahogy az is, amelyben a visszaigazolt összeg helyett a légifuvarozó a fogyasztó bankszámlájáról 40 EUR összeggel többet vont le, ezt az online vitarendezési eljárásban visszakapta. Az a fogyasztó pedig, aki a London Luton reptérre az eredetileg vállaltnál hat órával később érkezett csak meg, megkapta a neki járó 250 EUR összegű kártalanítást a több mint három órás késés miatt, holott először elutasították.

Lekopott festék miatt nem vették vissza a hetvenezer forintos Hoverboardot – az ügy rendeződött

Egy másik fogyasztó a fiatalok körében egyre inkább népszerű, ún. „Hoverboard” elektromos szabadidős sporteszközt vásárolt az interneten több mint hetvenezer forintért, amiről viszont már az első használat után kopni kezdett a festék. Mivel tizennégy napon belül volt és nem tetszett neki a termék, és nem volt strapabíró, vissza is küldte a webáruháznak, amire meg is volt a lehetősége. Az indokolás nélküli elállási jogának gyakorlását azzal utasították el viszont, hogy nem tudják visszavenni már a terméket, mivel arról „lekopott a festék”. Ezt nem fogadta el a vásárló, ezért online vitarendezési eljárást indított, amelynek eredményeként visszakapta a vételárat és tőle a vállalkozás elnézést kért az „adminisztrációs hiba” miatt. Szintén rendeződött az a vita, amelyben a fogyasztó a több mint száztízezer forintért már megvett játékgép kiszállítására hetekig várt, de eredménytelenül. Mivel nem történt meg az átvétel, elállt a vásárlástól, de nem kapta meg a jogosan visszajáró összeget: erre csak azt követően volt módja, hogy bejelentette panaszát az uniós békéltető honlapon.

Volt olyan eset is, hogy a tartós fogyasztási cikknek minősülő, száraz és nedves ételek tartósítására szolgáló fóliázógépet vásároltak közel harmincezer forintért, de az elromlott alig egy hónap múlva. A kötelező egyéves jótállás ellenére közölték a fogyasztóval: „a garanciát megvontuk, mert a termék folyadékkal érintkezett”, és több lett volna a javítás, mint amennyi maga a vételár volt. A fogyasztó ezért bepanaszolta a céget, és az online vitarendezési eljárásban megegyeztek, a hibás termék árát átutalták.

A fentiekből jól látszik, hogy jelentős mind a légi személyszállítással, mind pedig a tartós fogyasztási cikkekkel, valamint az információs és kommunikációs technológiai (IKT) termékekkel összefüggő esetek száma a Budapesti Békéltető Testület előtt, ami egyébként követi az európai uniós tendenciákat is. E szerint ugyanis Európa-szerte az idáig az uniós békéltető honlapon keresztül benyújtott közel ötvenezer ügy több mint tíz százaléka (11.17%) légitársaságok szolgáltatásaival, ruházati cikkekkel és lábbelikkel (10.7 %), valamint információs és kommunikációs technológiai (IKT) termékekkel (7,56 %) és további elektronikai termékekkel függött össze (5,21 %). E kategóriák állnak a leggyakoribb panaszok közül az első négy helyen.

Mutatják egyúttal azt is, hogy az uniós békéltető honlap számos ügyben jelent valódi és hathatós, ingyenes segítséget a fogyasztó és vállalkozás közötti online fogyasztóvédelmi probléma megoldásában. Már több mint hatmillió forintot spórolt meg az online vitarendezés Magyarországon a fogyasztóknak 2017-ben a Budapesti Békéltető Testület előtt! Ezt a számot pedig tovább növelik azok az eredmények, amelyeket a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek értek el a belföldi ügyeknél.