Blog

Nincs olyan vásárló, aki mindig jól dönt. Előfordulhat, hogy tévesen vásárolunk, vagy hibás terméket veszünk, esetleg elnézzük a méretet, színt, funkciót. Ünnepi alkalomra ajándékozni még nagyobb feladat, ezt minden szülő tudja, aki állt már játékboltban tanácstalanul a polcokon sorakozó sok színes játék előtt. Minden barát átérzi, aki 38-as méretet mert venni barátnőjének a saccolt a 40-es helyett, vállalva a döntés nem mindennapi kockázatát. Előfordulhat az is, hogy valami a próbafülkében jól áll, de az otthoni tükör már nem ilyen kegyes. Ilyenkor az első gondolatunk: visszavinni, kicserélni, levásárolni, pénzt visszakapni. De lehetséges ez minden esetben? Fontos, hogy tisztában legyünk fogyasztói jogainkkal. 

Fontos, hogy a részletezett szabályok kereskedőtől, vállalkozástól, akár egyéni vállalkozótól való vásárlásra vonatkoznak. A közkedvelt, közösségi oldalakról történő, magánszemélytől való vásárlásra nem terjed ki. 

Termék visszavétele személyes és online vásárlás esetén

Mit is értünk köznapi értelemben a „visszavételen”? Nyilván, amikor a fogyasztó az árut visszaadja, visszaviszi és szeretné megkapni a vételárat, vagy szeretne cserét elérni, esetleg „levásárlást”. 

Mikor köteles visszavenni a terméket a vállalkozás? 

Ha az hibás, ha „hibásan teljesített” az eladó, ekkor minőségi kifogásnak van helye. Fogyasztóként lényeges azt tudnunk, mit takar a „minőségi kifogás” fogalma. Abban az esetben, ha a megvásárolt terméknek olyan hibája van, amely feltehetően gyártási- vagy anyaghiba eredetű (például varráshiba miatt kabátunkon nem tudjuk a húzózárat felhúzni), akkor vásárlóként jogunk van a vállalkozásnál minőségi kifogással élni. Ha hibás a termék, a vállalkozás köteles jegyzőkönyvet felvenni kérelmünkről, előterjesztett szavatossági, vagy jótállási igényünket rögzíteni, a terméket a szükséges feltételek esetén bevizsgálni, igényünk elfogadásáról, vagy megtagadásáról nyilatkozni. Ha a vállalkozás kérelmünknek helyt ad, akkor kerülhet sor a szavatossági jogok törvényes igényérvényesítési sorrendje szerint javításra, cserére, árleszállításra, vagy elállásra. Az elállás azt jelenti, hogy a terméket a vállalkozás „visszaveszi” és a vételárat a fogyasztó visszakapja. Sok félreértést okozott már a csere látszólag egyszerű fogalma: mindig ugyanolyan termékre kell cserélni a hibás terméket (fekete 37-es női cipőt azonos márkájú, cikkszámú fekete 37-es női cipőre.) Az egyébként igen elterjedt levásárlás nem létező szavatossági jog, a felek természetesen megegyezhetnek ebben.

Ha nem hibás a termék, akkor bizony jelentősége van, hogy fizikai boltban/üzletben, vagy a webáruházban vásároltunk.

Webáruházas vásárlás esetén megillet minket a 14 napos indokolás nélküli, jogszabályban biztosított ún. elállási jog. Fontos, hogy nem kell ebben az esetben hibásnak lenni a terméknek. Még csak indokolnunk sem kell. Az internetes vásárlásnál tehát az átvételtől számított tizennégy napon belül a fogyasztó meggondolhatja magát, indokolás nélküli elállási joggal élhet, amikor is saját költségén kell visszajuttatnia a terméket, a vállalkozás pedig köteles visszaadni a teljes kifizetett összeget. 

Figyelem! Ez nem azt jelenti, hogy két hétig hordunk egy cipőt, aztán visszaküldjük! Ha a fogyasztó az áru jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladóan használja a terméket, akkor ezért az értékcsökkenésért felel, azaz nem fogja visszakapni a teljes vételárat. Egy cipő esetében például egy fél órát hordhatjuk otthon, de az utcára már nem mehetünk ki benne. 

A fizikai üzletben/boltban vásárolt hibátlan terméket nem köteles visszavenni az eladó. 

Visszavihetem a terméket, ha nem tetszik?

Tegyük a szívünkre a kezünket, mindannyian estünk már az impulzusvásárlás bűnébe. Ilyenkor egy kiszámíthatatlan impulzus hatására olyan terméket is megveszünk, amit eredetileg nem akartunk. A marketingszakemberek és vásárláspszichológusok számtalan különböző impulzussal ösztönöznek minket, amikor gyanútlanul betérünk egy üzletbe például élményszerű bemutatás kóstoló, akciós termékekre való grafikai figyelemfelhívás. 

Nos, ha sikerült „túlvásárolnunk” magunkat és kijózanodunk, akkor fontos tudnunk, hogy „nem tetszik”, „rájöttem, hogy nincs rá szükségem”, „meggondoltam magam” indokra nem köteles a vállalkozás visszavenni a terméket és visszafizetni a vételárat. Más kérdés, hogy üzletpolitikai okokból megteszi sok, főként hálózatos nagy cég.

Mit tegyek, ha hibás a termék? 

Ha egy termékkel az első évben probléma adódik, az eladó vállalkozásnak kell szakvéleménnyel bizonyítania, hogy a hiba nem gyári eredetű. Tehát amennyiben szakértői véleményre van szükség a vita elbírálásához, akkor annak költségeit az első tizenkét hónap során az eladónak, az azt követő időszakban pedig a vevőnek kell fizetnie.

A szavatosság lényege tehát az, hogy az eladó „szavatolja”, hogy olyan terméket értékesített, amelynek nem volt az eladáskor (rejtett) hibája.

Ha az eladott termék nem felel meg a minőségi követelményeknek, ún. hibás teljesítésről beszélünk. A vásárló ilyen esetekben négyféle kellékszavatossági igénnyel élhet az eladóval szemben.

Fontos tisztázni a sokféleképp elterjedt és sajnos torzult „3 napos szabályt”. Ha a fogyasztó (magánszemély) a tartós fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. (Például ha az új mosógépünk már az első mosáskor „csapágyasan kattog”, folyatja a vizet, akkor bizony jogunk van a cserére.)

Mit tegyek, ha nem azt kaptam, amit rendeltem?

Ha nem azt kaptuk, amit megrendeltünk, akkor bizony hibásan teljesített a vállalkozás. Írásban (email formájában) jelezzük ezt a cégnek, és küldjük vissza a terméket. Jogunk van az eredetileg megrendelt termékhez, amennyiben azt a vállalkozás nem tudja biztosítani, a vételár visszafizetéséhez. 

Mi a helyzet, ha nincs meg a blokk?

A blokk igazolja, hogy a terméket az adott boltban, egy adott időpontban vettük. Ez bizonyítja, hogy adásvételi szerződés jött létre közöttünk és a jogszabály szerint helytállni köteles a vállalkozás a termékért.

Ha nem tudjuk felmutatni a vásárlást igazoló bizonylatot, a vállalkozás reklamációnkra nem köteles eljárni, bevizsgáltatni a terméket, szavatossági igényünknek helyet adni.

Gondosan őrizzük meg tehát a blokkot, mert a mi érdekünk, hogy a jótállás, illetve a kellékszavatosság időtartama alatt mindenkor igazolni tudjuk a fogyasztói szerződés tartalmát. Manapság számos vállalkozásnál léteznek törzsvásárlói kártyák, amelyek alkalmasak arra, hogy a vásárlás adatait rögzítsék, így ezzel is lehet bizonyítani az adott termék vásárlásának pontos adatait.

Fontos kiemelni, hogy egy bankszámlakivonat például nem igazolja, hogy konkrét márkájú, cikkszámú ruhadarabot vásároltunk egy adott napon, csak azt, hogy elköltöttünk valamekkora összeget egy adott boltban.

Kép

Fogyasztói jogvitája van? A Budapesti Békéltető Testület segít

A fogyasztói érdekeket védő hatósági fellépés mellett mód van a fogyasztói jogviták gyors, ingyenes, szakszerű rendezésére is a békéltető testületeknél. A Budapesti Békéltető Testület (BBT) egy alternatív vitarendezési fórum, amely segíti a fogyasztók és a vállalkozások (cégek, kereskedők, szolgáltatók) közti jogviták bíróságon kívüli rendezését – fő célja, hogy egyezséget hozzon létre a felek között, így a köztük lévő jogvita mindkét fél megelégedésével záruljon.  

Amennyiben egy termékvásárlással kapcsolatban problémás ügy adódik „vásárló” és „eladó” között, és fogyasztói panaszát nem tudta közvetlenül a vállalkozással rendezni, a Budapesti Békéltető Testülethez fordulhat segítségért. 

Sok módon és nagyon egyszerűen lehet panaszt tenni. A Budapesti Békéltető Testülethez a következőképp fordulhatunk panasszal: 

• postai úton: 1253 Budapest, Pf. 10.,
• e-mailben: bekelteto.testulet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu),
• weboldalukon keresztül itt és itt
• Ügyfélkapu segítéségével,
• továbbá e-Papír felületen keresztül, név (címzett): Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Budapesti Békéltető Testület