Hírek

A digitális írástudatlanság javítása, olcsóbb és átláthatóbb árazás a postai csomagküldésnél, az elektronikus szolgáltatások jobb minősége – többek között ezek a konkrét területek szerepelnek a 2016. július elsején felállt szlovák, soros uniós elnökség elfogadott programjában. A négy fő általános célkitűzés egyike ugyanis: valós és kézzelfogható eredmények elérése a fogyasztók érdekében, különösen az egységes piac terén. E célkitűzésekhez már Magyarország is felzárkózott korábban a Digitális Jólét Programjában.  2016. július elsején állt fel az új soros uniós elnökség és egészen 2016. december 31-ig tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét. Tovább viszi az Európai Unió által lefektetett értékeket és célkitűzéseket, amelyeket az Unió már a 2014-től 2020-ig szóló Fogyasztóvédelmi Programban rögzített, miszerint erősíteni kell a határon átnyúló vásárlásokba vetett bizalmat. A programban ez hatványozottan megjelenik, és abban több olyan konkrét terv is szerepel, amely elősegíti egyrészt az online szolgáltatások igénybe vételét és ezzel összefüggésben akár a felmerült viták könnyebb, egyszerűbb, gyorsabb rendezését.   Jelenleg ugyanis még több olyan gátló tényező van, amelynek folytán az Európai Unió belső piaca nem működik hatékonyan. Gyakran a fogyasztóknak akár ötször magasabb árat kell megfizetniük a postaköltségért, ha egy másik tagállamból rendelnek online, szemben a belföldi csomagküldéssel – a postai szolgáltatók jelenlegi árazási politikája miatt. Anélkül, hogy ezt bármilyen felmerülő költség indokolná.   Prioritásként szerepel épp ezért az Európai Unió aktuális programjában az európai uniós szabályok felülvizsgálata és hogy az olcsóbb, továbbá Európa-szerte átlátható postai árakat eredményező irányelv-tervezetről tovább folyjanak a tárgyalások. A Digitális Egységes Piaci Stratégia végrehajtása érdekében ugyancsak a fogyasztókat helyezik a középpontba és további egyeztetések várhatók azokról az uniós fogyasztóvédelmi előírásokról, amelyeknek köszönhetően majd lakhelytől vagy éppen állampolgárságtól függetlenül rendelni lehet online a külföldi tagállamból. Az elektronikus szolgáltatások javítása ugyancsak szerepel a palettán, amellyel párhuzamosan együtt jár a digitális írástudatlanság felszámolása és e körben a felnőttoktatás elősegítése.   A fentekhez a magyar célok teljes mértékben illeszkednek, erről szól mind Magyarország V. középtávú Fogyasztóvédelmi Politikája, valamint a 2015. december 29-én már hatályba lépett Digitális Jólét Program.   Magyarország 2018-ig szóló, V. középtávú Fogyasztóvédelmi Politikájában szerepel ugyanis a hazai fogyasztók digitális kornak megfelelő felkészítése, az állami fogyasztóvédelmi intézményrendszer bevonásával. Emellett a Digitális Jólét Programjáról szóló, 2012/2015. számú (XII. 29.) Korm. határozatban is meghatározásra került az elektronikus kereskedelem szabályozásának felülvizsgálata, valamint az, hogy az internet és a digitalizáció nagyobb szerepet kapjon az oktatásban.   Mindezekből a fővárosi és a megyei, kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek is kiveszik a részüket annak köszönhetően, hogy tanácsot adnak a fogyasztó online vásárlásból fakadó vitájának kezelésében, egyszersmind ingyenes, gyors eljárással lezárják az ügyet. Ha pedig a vásárlás online történt egy másik tagállamból, a fővárosi testület folytatja le az elektronikus eljárást, miközben a felek a karosszékből, a számítógép elől egyezhetnek meg, díjmentesen, egyszerűen. Online vitarendezési kapcsolattartó pontként is segíti mindkét felet az online vitarendezési eljárással felmerülő teendőkben és megtanítja számukra az uniós békéltető honlap használatát.   Az Európai Unió számára egyébként követendő példa a magyar, hiszen hazánkban már 2016. január 19-én hatályba lépett a 1004/2016. (I.18.) Korm. határozat, ami alapján nem kevesebb, mint 2,25 milliárd forint jut a fogyasztóvédelem fejlesztésére, többek között a következő területeken:   „Korm. határozat 2. számú melléklet   A projekt keretében a következő fejlesztések valósulnak meg: 1. a fogyasztókat és a vállalkozásokat érintő, a fogyasztói ügyek eredményes intézését támogató tájékoztatási, szemléletformáló, konzultációs, tanácsadási, tudatosságnövelő fejlesztési eszközök és folyamatok fejlesztése, 2. digitális fogyasztóvédelem, 3. átlátható, kiszámítható intézményi környezet és erős fogyasztóvédelmi intézményrendszer, 4. a fogyasztóvédelem eredményességét és hatékonyságát kiemelten befolyásoló folyamatok, szolgáltatások fejlesztése.”   Magyarországon tehát a fogyasztók számíthatnak arra, hogy a jövőben jobban ki tudják majd használni a határon átnyúló online vásárlásokkal együtt járó olcsóbb, egyszerre pedig jobb árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét.