Vissza az összes hírhez
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Budapesti Békéltető Testület (BBT) 2025. február 17-én konferenciát szervezett „Termékbiztonság és Piacfelügyelet: a vállalkozásokat érintő legújabb európai uniós termékbiztonsági követelményekről, hatósági és gyakorlati szempontból” címmel.
2024. december 13-ától alkalmazandó az EU Általános Termékbiztonsági Rendelete, amely minden gazdasági szereplőt érint, beleértve a gyártókat, importálókat, nagykereskedőket, kiskereskedőket, valamint az online piactereket és webáruházakat is. Az új rendelet, amely az EU korábbi szabályozását váltja fel, többletkötelezettségeket ró a piaci szereplőkre, hogy biztosítsák, hogy az EU belső piacán csak biztonságos termékek kerülhessenek a fogyasztókhoz.
A rendezvény célja volt, hogy bemutassa az új rendelet legfontosabb elvárásait a vállalkozások számára, hogy elkerüljék a jogsértéseket és minimalizálják a kapcsolódó szankciókat. A termékbiztonság biztosítása érdekében a fogyasztóvédelmi hatóságok piacfelügyeleti hatáskörei is jelentős szerepet kapnak. A hatóságok mintavétellel egybekötött ellenőrzéseket végeznek, és figyelemmel kísérik a fogyasztók által tett bejelentéseket is. Példáként említhetjük a hajszárító túlhevült motorját, a gyermek nyálának hatására a cumiból kioldódó káros anyagokat, vagy éppen az elégtelenül működő szénmonoxid-mérőt.
Az EU becslése szerint évente 19,3 milliárd euró értéket képviselnek a nem biztonságos termékek az unió piacán. A biztonságos termékek azok, amelyek rendeltetésszerű használat mellett nem, vagy minimálisan kockázatosak a fogyasztók egészségére és testi épségére. Ezzel szemben a veszélyes termékek azok, amelyek nem biztonságosak, vagy amelyek termékbiztonsági dokumentációval kapcsolatos hiányosságokat tartalmaznak.
A szabályozás fő célja, hogy a veszélyes termékek ne kerülhessenek a boltok polcaira, és ne jussanak el a fogyasztók otthonába. Ennek érdekében a potenciális piacfelügyeleti szankciók súlyosak. A legszigorúbb büntetések közé tartozik a veszélyes termékek forgalmazásának megtiltása, azok forgalomból történő kivonása, megsemmisítése, valamint a fogyasztóktól történő visszahívás elrendelése. A szankciók közé tartozik még a termékek megfelelővé tételére való kötelezés, például többlettájékoztatás közreadásával, valamint a honlapblokkolás is.
A piacfelügyeleti bírságok mértéke szintén jelentős lehet. A nem KKV szektor szereplői esetében a bírságok 1 millió forinttól 650 millió forintig (irányadó: 3 millió forint) terjedhetnek, míg életre, testi épségre vagy egészségre veszélyes termékek esetében akár 2 millió forinttól 3 milliárd forintig (irányadó: 50 millió forint) is terjedhetnek. KKV cégek számára a bírságok 100 ezer forinttól 2 millió forintig (irányadó: 550 ezer forint) terjedhetnek, és ha a termékek életre, testi épségre vagy egészségre veszélyesek, akkor 200 ezer forinttól 6,5 millió forintig (irányadó: 1 millió forint) is kiszabható a büntetés.
Az előadók, dr. Nagy Andrea Magdolna ügyvéd és dr. Tóth Gábor osztályvezető (Budapest Főváros Kormányhivatala, Fogyasztóvédelmi Főosztály, Fogyasztóvédelmi Osztály) voltak, akik értékes információkkal látták el a résztvevőket. Az előadások során a vállalkozások betekintést nyertek a legújabb EU-s termékbiztonsági szabályozásokba, és hasznos tanácsokat kaptak a jogsértések elkerülésére.
A rendezvény nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a vállalkozások tisztában legyenek az új szabályozás követelményeivel, és hogy a napi működésük során betartsák azokat a jogi elvárásokat, amelyek biztosítják a termékek biztonságosságát, ezzel védve a fogyasztók egészségét és testi épségét.
